2013. február 26., 08:222013. február 26., 08:22
Ellenük gyanúsítottként büntetőeljárás van folyamatban. „Ügyvéd nélkül akár nagyobb bajba is keveredhettünk volna, jelenléte sokat segített a feltett kérdések megválaszolásában” – összegzett Kisné Portik Irén, aki Selyem Antóniával együtt tegnap 11 órára gyanúsítottként volt beidézve a gyergyószentmiklósi ügyészségre.
Selyem Antónia egy órán át válaszolt a kérdésekre, Kisné Portik Irén kicsivel 14 óra előtt hagyhatta el az pületet. Mindketten azért lettek gyanúsítottak, mert megszervezték a Wass Albert születésnapjára való megemlékezést január 8-án. Amint Crudu Irinel Valeriu ügyész, az ügyészség szóvivője elmondta, nem volt feljelentő, hivatalból indítottak kivizsgálást, miután tudomást szereztek arról, hogy a rendezvényen egy háborús bűnösre emlékeztek, ugyanis a háborús bűnösök népszerűsítése törvénybe ütköző, 3 hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés róható ki. „Jelenleg büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi kivizsgálásnál tartunk. A szerzett információk összegzése alapján születik döntés, hogy bíróságra továbbítjuk-e az ügyet. Fontosnak tartom elmondani, hogy a gyanúsítottak élhettek jogaikkal, jogi képviselő jelenlétében voltak az ügyészségi meghallgatáson, és megilleti őket az ártatlanság vélelme mindaddig, amíg ügyükben ítélet nem születik” – fogalmazott a szóvivő.
A Wass Albert háborús bűnösségét megkérdőjelező újságírói kérdésekre kifejtette: egy 1946-os népbírósági döntés erről tanúskodik, ennek megalapozottságát neki nem tisztje firtatni. Az ügyészségen történtekről Szőcs Sándor, a gyanúsítottak ügyvédje nyilatkozott. „A bűncselekmény, amellyel az ügyfeleimet vádolják, nem állja meg a helyét, ugyanis Wass Albert nem háborús bűnös. Van ugyan egy erre vonatkozó határozat, de abból első olvasatra is kiderül, hogy teljesen ártatlanul volt elítélve. Ezt az Amerikában végzett vizsgálat is alátámasztja. Ezentúl a vád egy olyan megemlékezéssel kapcsolatos, ahol Wass Albertet mint írót méltatták, és sokan a résztvevők közül nem is tudtak arról, hogy az ünnepelt háborús bűnös. Maga az ügyész is beismerte, utána kellett nézzen, mert ez nem nyilvánvaló tény. Remélem, hogy az ügyész megértette mindezt, a bűnügyi eljárás lezárásra kerül, nem jut bíróságra” – fejtette ki az ügyvéd.
Balázs Katalin
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.