Fotó: A szerző felvétele
2008. december 02., 18:502008. december 02., 18:50
Jelentősen megnőtt az utóbbi időben a Nyugatról behozott használt autók száma Nagykárolyban. A legtöbb gépkocsi ideiglenes forgalmi engedéllyel közlekedik a városban, és jelentős részük eladó. Az utcákat elárasztó felárazott autók a vásárlói potenciál csökkenését mutatják. Ezért a kereskedők jól bevált újsághirdetés helyett alternatív eszközöket választottak az áru népszerűsítésére. A város minden pontján láthatók eladó gépkocsik, de az árusok elsősorban a legforgalmasabb útszakaszok melletti parkolókban kínálják portékájukat. A cél, minél jobban felhívni a figyelmet az árura.
„Sajnos már nem megy úgy az üzlet, mint nyár elején. Telítődött a piac, sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Nem éri meg autókkal foglalkozni manapság, mert semmi nyereség nincs. Sokba kerül a benzin, ide-oda kell furikázni az autópiacok között, és a vásárok is csak hétvégeken vannak. Inkább kinn hagyom az utcán, hátha valaki belebotlik” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő kereskedő. Mint mondta, minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy értékesítsék a behozott kocsikat, hisz a szatmárnémeti autópiac csak hetente egy alkalommal üzemel, ráadásul akkora a kínálat, hogy szinte lehetetlen túladni az árun. Azok a viszonteladók vannak a legnehezebb helyzetben, akik a gazdasági válság kirobbanása előtt több gépkocsit is hoztak Nyugatról: minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy legalább nullszaldósra zárjanak év végére.
Az árusok által alkalmazott marketingstratégia azonban komoly problémákat okoz. Egyrészt elfoglalják az amúgy is kevés parkolóhelyet, másrészt rontják a városképet, hiszen elég sok az ütött-kopott, mocskos járgány.
„Az önkormányzat úgy döntött, komoly szankciókat ró azokra, akik huzamosabb ideig, kereskedelmi céllal parkolnak közterületen. A közösségi rendőrség figyelmeztetése után bírságok sorozatára számíthatnak. A tanácsi határozat értelmében a régi állat- és terménypiacot ideiglenesen autópiacként lehetne használni, de mindeddig senki nem jelezte, hogy foglalkozna ezzel” – nyilatkozta a Krónikának Bekő Tamás városmenedzser. Mint mondta, a területen nem túl magas belépési díj ellenében hetente lehetne használt autókat értékesíteni, az árusokat azonban nem érdekli a lehetőség. „Jobb reklámot fogunk biztosítani az autópiacnak, hátha nagyobb lesz majd az érdeklődés” – ígérte a városmenedzser. Hozzátette, a piaclétesítéssel csak ideiglenesen tudnák kihasználni a közel egyhektáros telket, hosszútávon olyan létesítményt terveznek oda, amely a hét minden napján működtethető.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.