A természetvédőkre panaszkodik a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Szatmár megyei vezetője, aki szerint „túlságosan merevek” a Túr menti védett terület kezelői, emiatt pedig a gazdálkodók támogatástól esnek el.
2014. november 23., 19:242014. november 23., 19:24
Gabriel Les a prefektusi tanács ülésén adta elő kifogásait, úgy vélte, azért nem tudják kifizetni a védett területen gazdálkodni akarók számára a területalapú támogatást, mert a tulajdonosok nem kapnak jóváhagyást mezőgazdasági művelésre a visszakapott földjeiken gondnokságot ellátó Erdélyi Kárpát-Egyesülettől (EKE). Les szerint nem ártana jobb belátásra bírni a civil szervezetet, mert megengedhetetlen, hogy az emberek ne művelhessék a saját földjeiket.
Márk-Nagy János, az EKE ügyvezető igazgatója szerint azonban külön törvény tiltja az ősgyepek feltörését, a tiltás pedig nemcsak a védett területeken érvényes, hanem azokon kívül is. Rámutatott: Románia az EU-csatlakozási szerződésben vállalta, hogy megőrzi gyepekként a 2007 januárjában meglévő fel nem tört határrészeket, és mivel nem tartja magát a megállapodáshoz, az Unió már sokszor fogalmazott meg ennek kapcsán kritikát.
Az igazgató hozzátette, figyelembe véve a kommunista rendszer gyakorlatát, mely szerint gyakran szántóként kerültek nyilvántartásba gyenge termőképességű területek, egyáltalán nem biztos, hogy érdemes vetéssel próbálkozni a gyepként használt részeken.
„Csak azért, hogy a gazdák felvehessék a támogatást, nyilván nem engedjük, hogy feltörjék az értékes növénytársulásoknak és ritka állatfajoknak otthont adó gyepterületeket\" – szögezte le Márk-Nagy János. A szakember szerint a legtöbb botrány a felszántott, ám be nem vetett területek miatt a Bánságban van, ahol olasz befektetők vásároltak össze sok-sok földet kizárólag azért, hogy felvehessék a szubvenciót. Igen gyakori az ilyen jellegű csalás Dobrudzsa egyes részein is. Mint megtudtuk, ősgyepnek azok a területek számítanak, melyeken legalább öt éve nem folyt termelés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!