2013. március 07., 09:162013. március 07., 09:16
Szabó Ödön szerint egy jó tanügyi törvény célja az, hogy minél hosszabb ideig iskolában tartsa a gyerekeket, ezt célozza az a törvényi előírás is, hogy Romániában mindenkinek legalább tíz osztályt el kell végeznie. Ez a nemrég az iskolához sorolt előkészítő osztállyal együtt azt jelenti, hogy a diákoknak még kilencedikbe kötelességük eljárni. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy magas, egyes községekben akár 30 százalékot is elér azoknak az aránya, akik az általános iskolai osztályok után nem tanulnak tovább, a honatya szerint pedig a kilencedik osztály középiskolába való átemelése ezt a trendet csak rontaná, hiszen félő, hogy ezek a fiatalok emiatt már nyolcadik osztály után kimaradnak az iskolából, holott a törvény kötelezné őket még egy osztály elvégzésére.
Szabó Ödön ugyanakkor azt sem tartja szerencsésnek, hogy az új tanügyi törvény szerint az iskolaszékekben, vagyis az iskolák vezetőtanácsában az igazgatóval együtt a tanári kar a tagság több mint felét tenné ki a fenntartó önkormányzat és a szülők képviselőivel szemben. A képviselő szerint nem volna egészséges, ha a három fél közül bármelyik olyan pozícióba kerülne, ahol nem kell senkinek a beleegyezését kérnie döntéseihez. Kifogásolta azt a módosítást is, hogy az iskolák diákszáma alapján járó állami támogatást, az úgynevezett fejkvótát a továbbiakban nem volna szabad karbantartási költségekre fordítani – ezzel ugyanis például a rezsiterhek az önkormányzatokra hárulnának, amelyek ezzel párhuzamosan kisebbségbe kerülnének az iskolaszékekben. Szabó Ödön úgy összegzett, szerinte a romániai tanügyi törvények legnagyobb hibája, hogy folyton változnak, és egyik sem tart legalább egy-két kormányzati ciklusnyi időt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok