Kifogásolja a székely történelemkönyvet a minisztérium

 „Az előzetes információkból úgy tűnik, hogy a kezdeményezők egyik esetben sem tettek eleget minden előírásnak” – vélekedett az államtitkár. Hozzátette, az ügy tisztázása érdekében a szaktárca nemrég vizsgálóbizottságot küldött Hargita megyébe.

Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a tankönyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történelméről szóló kiadás nem tankönyv, hanem opcionális tantárgyak esetében, illetve köri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag. „Tankönyv esetében valóban szükség volna minisztériumi engedélyre, mi azonban segédanyagként ajánljuk olyan tevékenységek esetében, amelyek megszervezése kizárólag a pedagógus feladata” – magyarázta Hargita megye volt főtanfelügyelője.

Elmondása szerint azonban a szaktárca bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelységtörténet helyett pedig a helytörténet címet javasolta. A volt főtanfelügyelő rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok, így meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.

„Nem a gyűlöletkeltés volt a szerzők és szerkesztők célja. A tankönyv történelmi tényekre, a tudományos akadémia által is elfogadott eseményekre épül. Az elmúlt időszakban több román nemzetiségű személlyel is beszéltem a könyv kapcsán, és sem személyesen, sem más fórumokon soha nem találkoztam egyetlen elítélő, elmarasztaló vagy sértett véleménnyel sem” – magyarázta lapunknak az illetékes.

Hangsúlyozta, a hozzá nem értés és a tájékozatlanság miatt fordulhatott elő, hogy az oktatási minisztérium rendellenességeket feltételezett. Ferencz S. Alpár kifejtette, a könyvet használó 83 tanintézet mintegy kétharmada köri tevékenységekbe építette be a székelységről szóló segédanyagot, míg a maradék egyharmad esetében választható tantárgyként tanítják.

„A jogszabályok értelmében a köri tevékenység extrakurrikuláris, tanterven kívüli program, amelyet a tanfelügyelőségnek kell jóváhagynia. A választható tantárgy a helyi curriculum része, így a tanintézet, a pedagógus kezdeményezheti. A koncepciót, könyvészetet, értékelési módszereket az oktató dolgozza ki, ezt az iskola vezetőtanácsának kell jóváhagynia, végül pedig a tanfelügyelőség láttamozza. A székelység történelméről szóló segédanyag megalkotásánál ezzel a – Marga-reform óta érvényben lévő – jogunkkal éltünk” – magyarázta Ferencz S. Alpár.

Mint mondta, a minisztérium bizottsága a 83 tanintézetből mindössze 3-4-be látogatott el, egy vagy kettő esetében pedig hiányzott a tanfelügyelői láttamozást igazoló pecsét, így bizonyára erre vonatkozik Fedorca államtitkár engedélyekre utaló kijelentése. Hasonlóképpen nyilatkozott Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek is, leszögezve, hogy a kiadvány nem tankönyv, hanem segédanyag. Mint mondta, a könyvet ugyanúgy használhatják az oktatók, mint például az idegennyelvet tanító pedagógusok a szótárat.

A székelység történelméről szóló könyvet november 5-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban is bemutatják, így nemsokára a Hargita megyei diákok mellett a Kovászna megyei kisiskolások is használhatják. A könyvet 6. és 7. osztályosoknak szánják. A kiadványt történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság készítette el úgy, hogy az iskolai tankönyvnek is megfeleljen.