Idén elõször történt meg, hogy az oktatási miniszter élt törvény adta jogával, és az ország néhány megyéjének vizsgaközpontjából bekérette ellenõrzésre a kijavított érettségi dolgozatokat. Hargita megyébõl, a Márton Áron Gimnáziumból Mihail Hãrdãu tárcavezetõ a román nyelv és irodalom tételek kidolgozásának osztályzataira volt kíváncsi.
2006. szeptember 01., 00:002006. szeptember 01., 00:00
A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok.
Az irodalom nem egzakt tudomány Az ügyben érintett pedagógusok számára elsõsorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértõnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdõjelezését. Sokan nem akarták vállalni a nyilvánosságot, de egybehangzó véleményük az: legfõbb ideje lenne változtatni a tanügyi struktúrán, és elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvû diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvû társaiktól. Ugyanakkor az érettségi dolgozatokat javító Hargita megyei tanárok úgy vélik, hogy a nyelv és irodalom nem egzakt tudomány, s így a minõsítés szûkebb határok között ugyan vitatható, de semmiképp nem indokolt a jegyeknél jelentkezõ nagyarányú eltérés.
Megalázónak tartják a tanárok „Arcul csaptak, lehet, hogy emiatt szakmát váltok” – volt Juhász-András Réka elsõ reakciója, aki külföldön értesült az esetében kilátásba helyezett 15 százalékos bérmegvonásról. A miniszteri ajánlás augusztus 7-én érkezett Csíkszeredába, és a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelõsségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerzõdés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében; az általuk adott osztályzatok 4–5 jeggyel is magasabbak voltak az újrajavító bizottság értékelésénél. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak annak a nyolc oktatónak, akik 1,5 és 2,5 ponttal értékelték „fölül” a dolgozatokat, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezi kilátásba a miniszter. „Ahol a diák tárgyi tudását érzékeltem, ott adott esetben 4,5-rõl 5-ösre emeltem a jegyet, de ennél tovább sem én, sem a javító kollégám nem mentünk. Az iskola vezetõsége mellett a diákjaim tudják a legjobban: nem szoktam dobálózni az osztályzatokkal. Szerintem a bukaresti kollégák, Hargita megyérõl lévén szó, a kelleténél jobban megnyomták a ceruzát a dolgozatok újraértékelésénél” – mondta Juhász-András Réka. „Össze kellene fogni, és végre tenni kéne valamit azért, hogy a magyar gyerekek román nyelvû oktatásában az észérvek alapján fordulat történjék. Eddigi kéréseinket nem teljesítették, elvárásainkat figyelembe sem vették” – mondta az egyik érintett tanár, de nevének említését, akár kollégái, õ sem vállalta. A folyamatban lévõ vizsgálatban a tizenkét érintett közül négyen román ajkúak.
Törvényes, ha nem boszorkányüldözés A Márton Áron Gimnáziumból két oktató is „feketelistás”. Varga László igazgató szerint törvényes a minisztérium eljárása, amennyiben az ehhez hasonló szúrópróbaszerû vizsgálatoknak nem a boszorkányüldözés, hanem az egyetemi beiratkozás szempontjából fontos érettségi bizonyítvány hitelességének bizonyítása a célja. Bár a jegyek közti különbséget szintén túlzottnak ítélte, Varga László kijelentette: a tárcavezetõ által említett csalás lehetõsége, elméletileg legalábbis, feltételezhetõ. Mint mondta, az iskola fegyelmi bizottságának tagjai nem rendelkeznek szakirányú képzettséggel, ezért külsõ, semleges bizottság létrehozását kéri majd a megyei tanfelügyelõségtõl.
A jegyek nem változnak Bondor István megyei fõtanfelügyelõ elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelõségre érkezett, innen továbbították az érintett iskolák igazgatóinak, akik összehívták a fegyelmi bizottságokat a kihágások megállapítására. Mivel a javítási kulcsok csak csütörtökön érkeztek meg a minisztériumból, a fegyelmi bizottságok eddig tehetetlenek voltak, de most már gyorsan kell dönteniük, hiszen szeptember 8-án lejár a minisztérium megszabta határidõ. A két szélsõséges, a munkaszerzõdés felbontását célzó esetben a döntés jogát a minisztérium a fõtanfelügyelõ kezébe adta, aki kijelentette: „tanerõhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket, még akkor is, ha gyakorlati alkalmazásuk hátrányunkra válik.” Bondor István pontosította: a miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat.
A jelenlegi struktúra kedvezõtlen a kisebbségi diákok számára A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlõséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács, arra a beadványra válaszolva, melyben az aláírók sérelmezték, hogy a magyar diákoknak nem idegen nyelvként oktatják a román nyelvet, illetve a vizsgákon is a román diákokkal azonos elbírálás alá esnek. A testület döntésében kerülte a diszkrimináció kifejezést, és annak ellenére hozta a határozatot, hogy az oktatási minisztériumtól kapott véleményezés szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem éri hátrányos megkülönböztetés a magyar tanulókat. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke a Krónikának elmondta: szakbizottság létrehozását javasolták az oktatási minisztériumnak, amely elemezze a román nyelvoktatás kérdését, és találja meg a legmegfelelõbb módszert a kisebbségek esélyegyenlõségének biztosítására az államnyelv elsajátításához.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.