Ki tud jobban románul?

A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok.

Az irodalom nem egzakt tudomány
Az ügyben érintett pedagógusok számára elsõsorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértõnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdõjelezését. Sokan nem akarták vállalni a nyilvánosságot, de egybehangzó véleményük az: legfõbb ideje lenne változtatni a tanügyi struktúrán, és elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvû diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvû társaiktól. Ugyanakkor az érettségi dolgozatokat javító Hargita megyei tanárok úgy vélik, hogy a nyelv és irodalom nem egzakt tudomány, s így a minõsítés szûkebb határok között ugyan vitatható, de semmiképp nem indokolt a jegyeknél jelentkezõ nagyarányú eltérés.

Megalázónak tartják a tanárok
„Arcul csaptak, lehet, hogy emiatt szakmát váltok” – volt Juhász-András Réka elsõ reakciója, aki külföldön értesült az esetében kilátásba helyezett 15 százalékos bérmegvonásról. A miniszteri ajánlás augusztus 7-én érkezett Csíkszeredába, és a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelõsségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerzõdés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében; az általuk adott osztályzatok 4–5 jeggyel is magasabbak voltak az újrajavító bizottság értékelésénél. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak annak a nyolc oktatónak, akik 1,5 és 2,5 ponttal értékelték „fölül” a dolgozatokat, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezi kilátásba a miniszter.
„Ahol a diák tárgyi tudását érzékeltem, ott adott esetben 4,5-rõl 5-ösre emeltem a jegyet, de ennél tovább sem én, sem a javító kollégám nem mentünk. Az iskola vezetõsége mellett a diákjaim tudják a legjobban: nem szoktam dobálózni az osztályzatokkal. Szerintem a bukaresti kollégák, Hargita megyérõl lévén szó, a kelleténél jobban megnyomták a ceruzát a dolgozatok újraértékelésénél” – mondta Juhász-András Réka.  
„Össze kellene fogni, és végre tenni kéne valamit azért, hogy a magyar gyerekek román nyelvû oktatásában az észérvek alapján fordulat történjék. Eddigi kéréseinket nem teljesítették, elvárásainkat figyelembe sem vették” – mondta az egyik érintett tanár, de nevének említését, akár kollégái, õ sem vállalta. A folyamatban lévõ vizsgálatban a tizenkét érintett közül négyen román ajkúak.

Törvényes, ha nem boszorkányüldözés
A Márton Áron Gimnáziumból két oktató is „feketelistás”. Varga László igazgató szerint törvényes a minisztérium eljárása, amennyiben az ehhez hasonló szúrópróbaszerû vizsgálatoknak nem a boszorkányüldözés, hanem az egyetemi beiratkozás szempontjából fontos érettségi bizonyítvány hitelességének bizonyítása a célja. Bár a jegyek közti különbséget szintén túlzottnak ítélte, Varga László kijelentette: a tárcavezetõ által említett csalás lehetõsége, elméletileg legalábbis, feltételezhetõ. Mint mondta, az iskola fegyelmi bizottságának tagjai nem rendelkeznek szakirányú képzettséggel, ezért külsõ, semleges bizottság létrehozását kéri majd a megyei tanfelügyelõségtõl.

A jegyek nem változnak
Bondor István megyei fõtanfelügyelõ elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelõségre érkezett, innen továbbították az érintett iskolák igazgatóinak, akik összehívták a fegyelmi bizottságokat a kihágások megállapítására. Mivel a javítási kulcsok csak csütörtökön érkeztek meg a minisztériumból, a fegyelmi bizottságok eddig tehetetlenek voltak, de most már gyorsan kell dönteniük, hiszen szeptember 8-án lejár a minisztérium megszabta határidõ. A két szélsõséges, a munkaszerzõdés felbontását célzó esetben a döntés jogát a minisztérium a fõtanfelügyelõ kezébe adta, aki kijelentette: „tanerõhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket, még akkor is, ha gyakorlati alkalmazásuk hátrányunkra válik.” Bondor István pontosította: a miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat.

A jelenlegi struktúra kedvezõtlen a kisebbségi diákok számára
A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlõséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács, arra a beadványra válaszolva, melyben az aláírók sérelmezték, hogy a magyar diákoknak nem idegen nyelvként oktatják a román nyelvet, illetve a vizsgákon is a román diákokkal azonos elbírálás alá esnek. A testület döntésében kerülte a diszkrimináció kifejezést, és annak ellenére hozta a határozatot, hogy az oktatási minisztériumtól kapott véleményezés szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem éri hátrányos megkülönböztetés a magyar tanulókat. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke a Krónikának elmondta: szakbizottság létrehozását javasolták az oktatási minisztériumnak, amely elemezze a román nyelvoktatás kérdését, és találja meg a legmegfelelõbb módszert a kisebbségek esélyegyenlõségének biztosítására az államnyelv elsajátításához.