
Az ortodox hívek közül sokan fontosnak tartották személyesen elmenni a pászkáért a templomhoz
Fotó: Rostás Szabolcs
A román államfő és a járványügyi szakértők intelme ellenére több helyen a fertőzés terjedésének megelőzését célzó szabályok áthágásával zajlik a pászka osztogatása az ortodox húsvétot megelőzően.
2020. április 17., 18:192020. április 17., 18:19
2020. április 17., 22:572020. április 17., 22:57
Kolozsvári terepszemlénk nyomán az a következtetés vonható le, hogy a görögkeleti lelkészek és az egyház önkéntesei nemigen törődnek az új típusú koronavírus-járvány közepette megfogalmazott ajánlásokkal. Az ortodox nagypénteken (az ország lakosságának több mint 85 százalékát kitevő ortodoxok április 19-én ünneplik Jézus feltámadását) megkezdődött ünnepi pászkaosztás során kézről kézre adják a megszentelt csomagokat a híveknek, akik közül többen személyesen mennek el ezekért a templomokhoz.
Bár csak a ház küszöbére lenne szabad letenniük, az ortodox egyház papjai és önkéntesei a hívek kezébe adják az ünnepi csomagot
Fotó: Rostás Szabolcs
Innen kora reggeltől délutánig az egyház, valamint az önkéntesek személygépkocsijaival, valamint taxival hordták a nagycsütörtökön elkészített ünnepi pászkát (szentelt vízzel és borral megöntözött, ostya alakú kenyérdarab) azoknak a híveknek, akik ezt igényelték. A számukra kijárásra kijelölt 11 és 13 óra közötti intervallumban ugyanakkor nagyon sok idős személyt láttunk betérni a templom bejáratához a kék színű nylonzacskókba rakott ünnepi csomagokért. A hívek azután sem zavartatták magukat, hogy több rendőr posztolt le a katedrális bejáratánál.
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem sokkal odébb, a Kálvária-kápolna tövében található tömbházak között futunk össze egy ortodox lelkésszel és három önkéntesből álló csapatával; valamennyien védőmaszkot, kesztyűt és fehér karszalagot hordanak. Kérdésemre szűkszavúan annyit mondanak, hogy rengeteg helyen igényelték a pászkát, talán nem is lesz elegendő a kiosztásra megszabott három nap. A belvárosban aztán azt sikerült lencsevégre kapnunk, amint egy pópa és kísérője személyesen nyújtja át a csomagot a ház elé kilépő lakónak.
Nagypénteki jövés-menés a kolozsmonostori görögkeleti katedrálisnál hatósági felügyelet mellett
Fotó: Rostás Szabolcs
Holott a román belügyminisztérium és az ortodox patriarchátus közötti, módosított megállapodásban nem erről van szó. Az eredeti, hatalmas port kavart egyezmény ugye még arról szólt, hogy a megszentelt pászkát a szájmaszkot és kesztyűt viselő papok oszthatják ki a templomokhoz járuló, hasonló védőeszközöket viselő híveknek pénteken és szombaton. Ebben az is szerepelt, hogy az ortodox egyház papjai házról házra járva elvihetik híveikhez a Jeruzsálemből szombat este érkező szent lángot, amelynek szétosztásában a szolgálatot teljesítő rendőrök, csendőrök, tűzoltók, és határrendészek is szerepet vállalnak. Klaus Johannis államfő azonban megtorpedózta a – Nelu Tătaru egészségügyi miniszter és járványügyi szakemberek által is ellenzett – megállapodást, Marcel Vela belügyminiszter és Daniel ortodox pátriárka ezért módosított ezen.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ortodox nagypénteken és szombaton 8 és 17, húsvét vasárnap pedig 6 és 12 óra között a papok és az önkéntesek (legtöbb ötfős csoportokban) vihetik el a pászkát az ezt igénylő hívek lakóhelyére. A házról házra járó egyházi emberek (akik számára kötelező a maszk és a kesztyű) a belügy és az egyház közötti paktum értelmében nem léphetnek be a lakásokba, a társasházak bejáratánál a lakók által kijelölt képviselőnek adják át a pászkát és a szent lángot, aki gondoskodik szétosztásukról. Csakhogy ez a gyakorlatban – koronavírus-járvány ide, kötelező távolságtartás oda – nemigen sikerül.
A nyugati kereszténység egy héttel ezelőtti húsvéti ünnepén a templomok zárva tartottak, a hívek távollétében tartott miséket, istentiszteleteket online lehetett követni az egyházközségek közösségi oldalán, Youtube-csatornáján. Ugyancsak a virtuális térben zajlott a hagyományos katolikus ételszentelés (kivéve néhány székelyföldi települést, ahol a plébános szekérről, autóról áldotta meg a házak elé kirakott ételt), valamint a reformátusoknál az úrvacsoraosztás.
Szigorítások léptek életbe a környező országokban ortodox húsvétkor
Az ortodox húsvéti hétvégére újabb szigorításokat vezettek be a nyugat-balkáni országokban: kijárási tilalommal és a liturgiák látogatásának tiltásával igyekeznek megakadályozni, hogy az ünneplés további új típusú koronavírus-fertőzésekhez vezessen. Szerbiában – ahol csütörtökről péntekre 4873-ról 5318-ra nőtt a regisztráltak fertőzöttek száma – a lakosság előtt az eddigi leghosszabb kijárási tilalom áll. Az MTI tudósítása szerint az ortodox húsvét miatti tömeges ünnepléseket elkerülendő péntek 17 órától kedd 5 óráig mindenkinek tilos az utcára lépnie. A kijárási tilalom megszegői pénz- vagy börtönbüntetéssel sújthatók. Észak-Macedóniában az ünnepi kijárási tilalom már csütörtökön megkezdődött, és szintén kedd reggelig lesz érvényben. A nyugat-balkáni országban az utóbbi 24 órában 974-ről 1081-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
Koszovóban egy nap alatt 423-ról 449-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Albin Kurti távozó miniszterelnök ismét mindenkit otthonmaradásra kért. Mint mondta, az ország egészségügyi rendszere belerokkanna abba, ha hirtelen nagyszámú ember betegedne meg, ezért felelősségteljesen kell kezelni a kialakult helyzetet. Montenegróban – ahol jelenleg 303 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván – az ország vezetése mindenkit arra kért, hogy az ortodox húsvét ellenére senki ne menjen templomba, mindenki otthon, a legszűkebb körben ünnepeljen.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
2 hozzászólás