Fotó: Krónika
Az izgő-mozgó-sutyorgó sereg csak akkor csendesedik el, amikor Szőcs Ildikó lép a mikrofon elé. Nemcsak azért, mert érdemes odafigyelni az igazgató asszony intésére – miszerint a rohanó, értéktelenedő, közömbös és önző világban is észre lehet venni az igazi értékeket –, hanem azért is, mert végre elhangzik: „Megnyitottnak tekintem a hatodik Bethlen Gábor Kollégiumi Napokat”. Negyedóra múlva megtelik gyermekzsivajjal és kacajjal az iskolaudvar. A sportesemények koronáját jelentő hagyományos tornavizsga a Tornakertbe szólította mind a 740 iskolást és legalább ennyi szülőt, testvért, barátot, szurkolót. Testnevelő tanárok sípja és biztatása harsan: „Gyerünk, gyerünk, még egy kört!” És az elsős kislányok, majd a fiúk kétszer megkerülik futva az iskolaépületet. A közönség tele torokból zengi, hogy „Imola! Imola! Imola!”, majd amikor az elsősök között a győztes pöttömke célba ér, a tanár bácsi ölébe kapja, jutalomként pedig barackot nyom a kobakjára.
Felújítják a Bagolyvárat
A háromnapos rendezvény tegnap ért véget Nagyenyeden. A Bethlen Baráti Társaság (BBT) közgyűlésén Szőcs Ildikó igazgató elmondta, hogy egy ideig amolyan se kint, se bent állapotban lesz majd az iskola. A kormány ugyanis azáltal, hogy a kollégium nyolc épületéből hármat – a Bagolyvár nevű bentlakást, az elemi iskolát és a főépületet – visszaadott az Erdélyi Református Egyházkerületnek, azok fenntartásának gondját is átruházta az egyházra. A püspökség segítségével a konviktus egy részét már felújították, és nemsokára pályázati pénzből a Bagolyvár tatarozásához is hozzáfognak. „Reméljük, hogy az évek óta állandó 740 fős gyermeklétszám ezután sem csökken, ezért a fél Erdélyt bejárjuk, és ha valamelyik faluban egyetlenegy magyar gyermek akad, annak megfogjuk a kezét, hogy magyarul tanulhasson” – fogalmazta meg az igazgató.
Ecset, faragókés és vers
Az enyedi tanárok kézügyességét és szépérzékét tanúsítja az a kiállítás, amelyen László László matektanár pásztorfaragásai, Dvorácsek Ágoston fizikus természetfotói és Deák Alpár rajztanár – Torockó épített örökségét vásznon és lemezen is rögzítő – alkotásai láthatók. László László alkotása egyébként az a kopjafa is, amelyet a néhai nagyenyedi diák, Sütő András emlékére avattak fel a kollégium udvarán. De volt emellett szavalóverseny, Árpád-házi Szent Erzsébet emlékére Ki szívét osztja szét elnevezéssel korabeli hangulatot idéző várjáték, népitáncbemutató és diáktudományos ülésszak, amelyen Wass Albert életét és munkásságát járták körül az előadók. Az utóbbi rendezvényen többek között bemutatták a kollégium egykori tanára, Fenichel Sámuel (1868–1893) biológus és Afrika-kutató eddig ismeretlen hagyatékát is. Ennek kapcsán Bakó Botond biológia-földrajz szakos nyugalmazott tanár bejelentette: monográfia írását tervezi a sokáig feledésbe merült kutatóról.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.