Jobbra számítanak. A Marosvásárhely felé vezető észak-erdélyi sztráda lehajtója Dózsa György és Ákosfalva felé
Fotó: Közlekedési minisztérium
Egyre inkább szorít az idő az Erdélyt Moldvával majdan összekötő autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda közti szakaszának megépítése ügyében. Miközben a hatóságok továbbra sem hirdettek győztest a kivitelezésért kiírt versenytárgyaláson, más téren „előre szaladnak”: a közlekedési minisztérium elrendelte a nyomvonalon található ingatlanok kisajátítási folyamatának rajtját. Holott az érintett lakosság már korábban megfogalmazta aggályait.
2023. október 11., 19:142023. október 11., 19:14
Mint ismeretes, az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként sikerült uniós forrásokat szerezni az A8-as autópálya két szakaszának megépítésére. Csakhogy a rengeteg késlekedés azt eredményezheti, hogy Románia elveszíti többek között a Marosvásárhely–Nyárádszereda-aszfaltcsík megvalósítására szánt rengeteg pénzt. A munkálatoknak 2026-ig el kell készülniük, ám a nyárádmenti szakaszon még győztest sem hirdettek.
Az Erdélyben Maros és Hargita megyét érintő, az egyesülésről is elnevezett sztráda Vásárhely és Nyárádszereda közötti, 22 kilométeres távjának megépítése több mint 3 milliárd lejbe kerül, és 30 hónapot fog tartani (amiből hat a tervezés). A kivitelezőnek kell megépítenie az A3-as, vagyis az észak-erdélyi autópályához való csatlakozást megteremtő, 2,4 kilométeres bekötőutat is.
Ettől függetlenül Sorin Grindeanu közlekedési miniszter október elején kijelentette: biztos benne, hogy egy hónapon belül meglesz az építő, „ha törik, ha szakad”, idén alá kell írni a szerződéseket a PNRR által finanszírozott szakaszok esetében.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter „biztos benne”, hogy egy hónapon belül aláírják az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda közti szakaszának kivitelezési szerződését.
Amelyek közül – összesen 17 sztrádarészről van szó – csak a moldvai A7-es pálya harmadik, illetve az A8-as említett nyárádmenti szakaszának nincs még meg a kivitelezője. Utóbbi pályarészen hat hónapos tervezési és 24 hónapos kivitelezési idő áll majd rendelkezésre. Bár a majdani győztesnek minden bizonnyal beleszólása kellene legyen a tervezett nyomvonal részletekbe menő kidolgozásába, a hatóságok e téren nem akarnak tovább várni: elkezdik a kisajátítási folyamatot.
Amint arról beszámoltunk, az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon elhagyó aszfaltcsíkot természetesen nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült. Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne.
A helyiek éveken keresztül küzdöttek, tiltakoztak, tárgyaltak, új útvonalat ajánlottak, amely elkerülné a települést. Tavaly ősszel még csak részsikerekről számoltak be, miközben a hatóságok képviselői azzal vigasztalták őket: örüljenek, hogy lehajtót kapnak, mely fellendíti a helyi gazdaságot. Tóth Sándor polgármester szerint az első, Vásárhely felől érkező szakasz még éppen csak eléri Szeredát. „A gondok innentől arrafelé vannak, de még van idő és remény azt helyrehozni. Minden esetre mi nem hagyjuk magunkat” – jelentette ki korábban a Krónikának a kisváros elöljárója, aki szerint egyébként ipari parkot szeretnének létrehozni a sztráda szomszédságában.
Nagy megvalósításként büszkélkedtek anno a román hatóságok, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként sikerült uniós forrásokat szerezni az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya két szakaszának megépítésére.
Panaszok fogalmazódtak meg Dózsa György, azaz Lukafalva községben is. Pedig az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Maros megyei szakasza kilenc falut ment meg az ott elhaladó nehézgépjármű-forgalomtól az Alsó-Nyárádmentén, hiszen az érintett települések főutcáin alig van ház, amely ne repedezett volna meg a teherautók dübörgésétől. Azonban – amint arról beszámoltunk – üröm az örömben, hogy a sztráda tervezői és építői semmibe vették a gazdák törvényes jogait.
„Egészen másként nézett ki a nyolc-tíz évvel ezelőtt ismertetett terv, mint a mostani. Eredetileg az A3-as végére egy csomópontot terveztek, amiből végül nem lett semmi. Most kitalálták, hogy az észak-erdélyi autópályát egy két és fél kilométeres úttal kötik össze a majdani moldvai, A8-as sztrádával, ami a községünk területén fog elhaladni.
– sorolta korábban lapunknak a helyi igényekre fittyet hányó tervezés okozta gondokat Iszlai Tibor polgármester. Ugyanakkor nem elég, hogy az autópálya a legtöbb földet kettévágja, jelentősen csökkentve az értékét: a CNAIR „pofátlanul” alacsony összeget kínált az elvett ingatlanokért, és azt sem fizette ki, sőt a kivitelező a papíron szereplő területeknél is nagyobbat kanyarított le. A helyiek azt sem értették, hogy lehet az, hogy a községbelieknek tízszer kevesebb pénzt kínáltak fel a földjeikért, mint a szomszédos nyárádtőieknek.
A Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő sztrádaszakasz öt község – Dózsa György, Nyárádkarácson, Ákosfalva, Backamadaras és Nyárádgálfalva –, valamint két város, Nyárádtő és Nyárádszereda területén halad végig.
A keskeny, helyenként kanyargós, megfelelő alap nélküli jelenlegi út ugyanis teljesen alkalmatlan a megyeszékhelyet elkerülő teherforgalom lebonyolítására. A főút mentén minden faluban házak tucatjai repedeztek meg vagy mentek szinte teljesen tönkre az elmúlt húsz-harminc évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!