
Az infrastruktúra bővítése, ismeretterjesztő kampányok és pénzügyi kedvezmény kellene ahhoz, hogy Szatmár megyében bevett gyakorlattá váljon a szelektív hulladékgyűjtés – derült ki egy ötezer fős mintán végzett közvélemény-kutatásból.
2014. október 19., 19:382014. október 19., 19:38
A megyei környezetvédelmi ügynökség, valamint a nagykárolyi Pro Terra Alapítvány közös akciójának a célja az volt, hogy feltérképezzék az okokat, ami miatt a több mint két éve átadott, korszerű megyei hulladéklerakatba a mai napig sem érkezik megfelelően szortírozva a szemét.
A közpénzen, körülbelül 20 millió euróból kiépített telep gödrei csakis akkor lennének képesek a tervezett 20-25 évig kiszolgálni Szatmár megyét, ha kizárólag az újrahasznosításra alkalmatlan hulladék kerülne beléjük. Mivel azonban vegyesen érkezik a szemét, a felmérés kezdeményezői szerint fennáll annak a veszélye, hogy jóval a határidő előtt amortizálódik a létesítmény.
A kutatás eredményeit pénteken buszos kirándulás keretében mutatták be a tározónál, ahol az érdeklődők be is járhatták a modern telepet. Mint kiderült, bőven van tennivaló a felvilágosítás terén, a válaszadók több mint harmada nyilatkozott ugyanis úgy, hogy háztartásában egyáltalán nem fordítanak figyelmet a szelektív gyűjtésre. Arra a kérdésre pedig, hogy az interjúalany személy szerint szétválogatja-e a szemetet, több mint 60 százalék válaszolt nemmel.
A válaszadók javaslatokat is megfogalmazhattak, sokan vélték úgy, hogy nincs kellő alapossággal kidolgozva a duális begyűjtőrendszer, főleg a kukák feliratozásában vannak hiányosságok, hisz a „száraz” és „nedves” felirat önmagában nem elég arra, hogy az emberek tudják, melyik konténerbe mi való. Többek szerint ajánlatos lenne úgy átalakítani a fizetési rendszert, hogy a szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra alkalmas szemét elszállítása miatt ne kérjen pénzt a szolgáltató.
Békéssy Erzsébet, a környezetvédelmi ügynökség igazgatója elmondta, következtetéseiket elküldik mindegyik polgármesteri hivatalnak egy ajánlás kíséretében, miszerint már a jövő évi költségvetés kidolgozásánál különítsenek el pénz a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos problémák megoldására, hisz 2015 januárjától már bírságolhat az Európai Unió a normák be nem tartásáért.
Hozzátette, a legproblémásabb részeken, azaz a nagyobb városok lakótelepein azt tartaná célravezetőnek, ha magukat a kukázókat bíznák meg a konténerek felügyeletével. Mint kifejtette, az önkormányzat kellene egyenruhát csináltasson számukra, és némi juttatást is kilátásba helyezhetnének annak érdekében, hogy rendet tartsanak a kukaszigeteken, hisz egyébként is ott töltik idejük jelentős részét.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!