Kevés a piknikezőhely

 Mint Emil Boc polgármester közölte, az önkormányzattal szerződésben álló cégek az utóbbi két hétben azon dolgozták, hogy megfelelővé váljon a helyszín.

A kijelölt területet egyebek mellett lekaszáltaák, az odavezető utat leaszfaltozták, és környezetkímélő illemhelyiségeket is kihelyeztek, valamint 18, szabadtéri sütésre alkalmas helyet is kialakítottak. Emil Boc viszont azt is elárulta, hogy ez átmeneti megoldás, hiszen a tervek szerint új lakótelep épül a 3 hektáros területen.

Marosvásárhely az éllovas

Marosvásárhelyen  viszont még a törvény megjelenése előtt rendezték a kérdést. Mind a Somostetőn, mind a Csereerdő alatt az önkormányzat grillezőket épített, és szemetesládákat vagy -zacskókat helyezett el. Épségükre és az erdők tisztaságára a helyi rendőrség alkalmazottjai, illetve a köztisztasági vállalat munkatársai vigyáznak. Annak ellenére, hogy a legtöbb látogatónak a civilizáció csúcsfokának tűnt a városházi intézkedés, a tősgyökeres marosvásárhelyiek tudják, hogy már ezelőtt jó száz évvel, Bernády György polgármestersége alatt is flekkensütőkkel látták el a somostetői erdő környékét.

Székelyföldi gondok

A Székelyföld többi részén ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy nem lehet alkalmazni a pikniktörvényt, mivel a kirándulóhelyek többsége magántulajdonban van. Ez az oka annak is, hogy sem Szovátán, sem környékén egyetlen ilyen övezetet sem alakítottak ki. „Nagyon sok szép hely van, de a gond az, hogy egyik sem az önkormányzaté. A városháza éppen most van vásárban a közbirtokossággal, hogy az Iszujka környékén, valahol a patak mentén vásároljunk egy területet, ahol ki tudnánk alakítani a flekkenezőzónát” – magyarázta lapunknak Hegyi Mihály alpolgármester.

Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere eközben arról beszélt, hogy valószínűleg a törvényhozók az Erdélyen kívüli állapotok miatt tartották fontosnak szabályozni a piknikezést. Mint részletezte, amikor a jogszabály megjelent az önkormányzat elemezte a gyakorlatba ültetésének lehetőségét, de arra a következtetésre jutottak, hogy az előírásokat nem lehet megvalósítani. A város környékén nincsenek olyan közterületek, ahova a csíkszeredaiak kirándulnak, és ahol igény lenne piknikezőhelyek kialakítására, szögezte le Antal Attila. Csíkszereda környékén általában magánterületekre járnak kirándulni, többek között Szécseny, a Hargita a kedvelt piknikezőpontok.

Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet. Czimbalmos Csaba városmenedzser lapunknak elmondta, nem került napirendre a pikniktörvény alkalmazása,  mivel a kedvelt kirándulóhelyek általában itt is magántulajdonban vannak. A másik gond, hogy az Előpatak és Sugásfürdő felé vezető utak mentén vagy az Olt folyó melletti keskeny sávon szinte lehetetlen előírás szerinti piknikezőhelyeket kialakítani. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat inkább arra fektet hangsúlyt, hogy a kirándulók ne rongálják, és ne szennyezzék a környezetet, így a város tulajdonában levő Tega Rt. köztisztasági vállalat már tavaly megalakította a Zöldjárőr csoportot, amelynek tagjai minden hétvégén kerékpárral járják a kirándulóhelyeket, figyelmeztetik a szabálytalankodókat, s a kirívó esetekben riasztják a helyi rendőrséget.

Váradon sincs piknikhely

A nagyváradi önkormányzat nem is foglalkozott piknikezőhelyek kialakításával. Mint  Szabó József helyi önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, a váradiak mai napig használják a hagyományosnak számító piknikhelyeiket, például a körgyűrű mentén vagy a Sebes-Körös partján, ahol senkit nem zavarnak, így a hatóságok sem szólnak rájuk. Jellemző azonban az is, hogy valaki a panelek között, közterületen építi fel grillezőhelyét, és szalonnát vagy padlizsánt süt, amivel a szomszédokat zavarhatja. Ilyenkor bárki bejelentést tehet a közösségi rendőrségnél, amelynek jogában áll bírságolni is – magyarázta el a képviselő. A váradiak körében egyébként ennél sokkal népszerűbbek a városon kívüli piknikhelyek, például a Félixfürdő vagy a Püspökfürdő (Május 1.) erdői és mezői, aki pedig messzebb szeretne menni, akár egy napra is kilátogat a Körös völgyébe, Rév vagy Sonkolyos környékére.

Szigorú előírások

Amint arról korábban beszámoltunk, a márciusban elfogadott pikniktörvény értelmében a piknikezőhelyeket az önkormányzatoknak kell kialakítaniuk, az autók leparkolása és a tűzgyújtás is csak itt lehetséges. A piknikezőknek tilos a környező folyó- vagy állóvizeket beszennyezni, a hulladékokat szelektíven kell elhelyezniük a felállított tárolókban, és tilos tüzet gyújtaniuk a kialakított helyeken kívül. Tiltja a jogszabály a vadállatok etetését és a növények megsemmisítését vagy csonkítását, de a jelzések és üzenetek elhelyezését is.

Tiszteletben kell tartani továbbá a többi piknikező, illetve a környék lakóinak nyugalmát is. Fiziológiai szükségleteket csak a kijelölt helyeken szabad végezni, a folyóvizek 30 méteres körzetében pedig tilos a személyes higiéniával kapcsolatos termékeket használni. A környezetvédelmi előírások megszegése 200-tól 2000 lejes pénzbírsággal büntethető, míg a tűz- és zajvédelmi szabályozások figyelmen kívül hagyása esetén 3000 lejes bírság is kiszabható.

A piknikezőhelyek kialakításáért felelős hatóságok akár 50 ezer lejes pénzbírságra is számíthatnak a parkolóhelyek biztosításának, a tisztaság fenntartásának, a szelektív hulladéktárolók elhelyezésének elmulasztása esetén. A pikniktörvény előírásainak betartását a környezetvédelmi őrség, a rendőrség, a csendőrség és egyéb belügyminisztériumi egységek, valamint az önkormányzatok felügyelik, ők szabják ki az esetleges pénzbírságokat is.