„Szolid a kényelem”. A vidéki háztartások 60 százalékában az udvar végén van az illemhely, a kormány a legszegényebbeken segítene
Fotó: Facebook/PSD
A napokban szárnyra kelt híresztelésektől eltérően egyelőre nem bünteti a Környezetvédelmi Őrség mindazokat, akiknek lenne ugyan lehetőségük rácsatlakozni a csatornázásra, de inkább a kert végi „pottyantóst” használják. Most egyelőre a pontos helyzet feltérképezése zajlik, második körben pedig az ellenőrök figyelmeztetni fogják a lakosságot, és határidőket szabnak meg. A cél a nevelés és a fürdőszoba kialakítása, nem pedig az, hogy óriási összegekre büntessenek.
Tetemes bírságokra számíthatnak mindazok, akiknek lehetőségük lenne rácsatlakozni a szennyvízhálózatra, de ahelyett, hogy megtennék és fürdőszobát alakítanának ki, még mindig a kert végén felállított fabudit használják – kongatta meg a vészharangot minap a bukaresti sajtó.
A sajtó riogatása nyomán a fejlesztési minisztérium szerdán pontosítással rukkolt elő, amelyben leszögezte, szó nincs arról, hogy bírsághadjáratra indulnának. Egyelőre csak körlevelet küldtek ki az ország önkormányzataihoz, amelyben tájékoztatták az illetékeseket az Európai Bizottságnak a szennyvízhálózatokra vonatkozó, 1991. május 21-én kiadott, 91/271/EEC irányelvéről, s figyelembe véve a Románia által az uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, arra kérték egyúttal őket, hogy összesítsék, hány lakás nincs rácsatlakoztatva a csatornahálózatra.
Mint írták, a kormány megpróbál ezzel párhuzamosan megoldást találni arra, hogyan tudná segíteni a polgárokat ebben a folyamatban. A körlevelet – mint írták – egy minisztériumközi döntés alapján küldték ki, a cél pedig, hogy Románia elkerülje a kötelezettségszegési eljárást és az ezzel járó bírságot.
Márpedig a rendelkezésre álló legfrissebb, 2017-es évre vonatkozó adatok szerint Románia nem áll túl fényesen, ami a vezetékes vízhálózathoz való hozzáférést illeti,
A városon élők a „szerencsésebbek”, ott ugyanis 96,9 százalékos a lefedettség, ellenben vidéken alig 33,5 százalékos. Hasonlóképpen, a vidéki lakások 60 százalékában nincs bent az illemhely.
Ígéretekből viszont nincs hiány – a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán, az alakulat Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben jelentette be, hogy
annak érdekében, hogy „felszámolják a kert végén felállított középkori vécéket, a lakásban mosdót alakítsanak ki, továbbá hőszigeteljék otthonaikat és hőszigetelő nyílászárókat szereljenek be. Mint a bejegyzésben rámutatnak, ez egy kísérleti program keretében valósul majd meg, amit az idei költségvetésből finanszíroznak, a későbbiekben pedig az egész országra ki akarják terjeszteni.
„Első körben csak figyelmeztetésben részesítené a szennyvízhálózatra még nem csatlakozottakat a Környezetvédelmi Őrség, egyúttal határidőket szabnak meg, és csak annak be nem tartása után bírságolnak” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szép Róbert államtitkár, az intézmény vezetője. Mint mondta,
a helyi és megyei önkormányzatokkal, valamint a vízügyi igazgatóságok, illetve a Közműszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) képviseleteivel. Most készül ugyanis az országos adatbázis arról, hol vannak kiépítve a csatornahálózatok, milyen arányban csatlakozott ezekre a lakosság, és milyen stratégiát léptettek életbe az önkormányzatok, hogy ezt ösztönözzék.
Szép Róbert elmondta, enélkül nehézkes lenne az ellenőrzés, hiszen például Hargita megyében hat munkatársa van az őrségnek, nem kereshetik fel az összes háztartást. „Úgy építjük fel az ellenőrzés rendszerét, hogy valóban hatékony legyen.
– részletezte az államtitkár. Mint rámutatott, inkább a nevelésre fektetik a hangsúlyt, próbálják megértetni, hogy milyen előnyei vannak a szennyvízrendszerre való csatlakozásnak, például az, hogy tisztulnak a felszín alatti vizek. „A legtöbb vidéki településen fogyasztásra alkalmatlan a kutak vize az ammónia-, nitrit- és nitrátfertőzések miatt. A szennyvízhálózat kiépülése után ezek a mutatók jelentős mértékben javulnak” – szögezte le az államtitkár, aki szerint az önkormányzatok is ösztönözhetik a lakosságot arra, hogy csatlakozzanak a hálózatra, hiszen a törvény is lehetőséget biztosít, hogy a rászorulókat ebben támogassák.
Változást sürgetnek. Ha van is csatornázás az illető településen, sokan nincsenek rácsatlakozva a szennyvízhálózatra
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
A büntetés értékének töredékéért rá lehet csatlakoztatni a háztartásokat a szennyvízhálózatra – fogalmazta meg megkeresésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is, aki az államtitkárhoz hasonlóan úgy látja, hogy nem a büntetés a megoldás, inkább a természeti értékek megőrzésének fontosságát próbálják tudatosítani az emberekben.
– fogalmazta meg a közgyűlés elnöke. Mint rámutatott, a Harvíz Rt. európai uniós pályázatokból több mint 10 ezer háztartás rácsatlakozását lehetővé tevő ivóvíz-, illetve szennyvízcsatorna-hálózatot épített ki a szolgáltatási területén levő 24 településen.
Azok a falvak viszont, ahol a lakosság száma 300 alatti, vagy nagyon elszigetelt helyen vannak, nem jutnak kormányzati vagy uniós forrásokhoz, mert nem teljesítik a feltételeket, ezért a Hargita megyei önkormányzat 2009-ben elindította a Falusi kis víz- és csatornarendszerek kivitelezése című programját, és több helyszínen megoldotta a rendszerek kiépítését.
A Harvíz Rt. „felségterületén” a lakosság 67 százaléka csatlakozott a rendszerre, ám az arányt Csíkszereda és Székelyudvarhely növeli, valójában vidéken ez az arány csak 31,4 százalékos. Amúgy a 2015-ben átadott és telekhatárig kiépített 9922 szennyvíz-rácsatlakozásból 2018 decemberében 19 százalék, vagyis 2082 volt használatban. A helyi önkormányzatok a helyzet javítása érdekében biztatják a lakókat, felhívásokat küldenek, beszállnak az átemelőpumpák üzemeltetésének költségeibe, és az állami költségvetésből is próbálnak de minimis támogatást lehívni a helyi közszolgáltatások fenntartására, például Gyergyószárhegyen és Salamáson.
A Harvíz segítségével az önkormányzatok tájékoztató szórólapot is készítettek, falugyűléseken tartottak előadásokat a víz tisztításának fontosságáról. „Tudatosítani kell a lakosságban, hogy gyerekeink jólétéről, a Székelyföld jövőjéről szól” – szögezte le Borboly Csaba.
A háromszéki Uzon nagyközségben a lakosság igényli a szennyvízhálózat kiépítését, nincsenek gondok a rácsatlakozással – mondta el lapunknak Ráduly István polgármester. „Nálunk nem kell büntetni, az emberek kérik, hogy minden faluban építsük ki a rendszert. Jelenleg ez az Uzonhoz tartozó hét falu közül négyben megtörtént” – mutatott rá az elöljáró. Kitért ugyanakkor arra is: úgy építették ki a hálózatot, hogy minden ingatlan előtt ott van a rácsatlakozási akna, így csak egy 5–10 méter árkot kell kiásni, és egy csövet beleilleszteni.
– szögezte le Ráduly István. Hozzátette: az időseket például segítik, az önkormányzat elvégzi a munkát, ám mindenkinek kedvezményesen 35 lejért egy órára bérbe adnak kotrógépet is, hogy kiáshassa az árkot. A polgármester különben üdvözli, hogy a fejlesztési minisztérium sürgeti az ellenőrzéseket, hiszen meglátása szerint a rendszereket azért építik, hogy az ott élők használják. „A pöcegödrök általában szivárognak, a közelükben van a kút, ez így nem egészséges. Mindenkinek meg kell érteni hogy csak előnye származik abból, ha rácsatlakozik a hálózatra” – összegezte Ráduly István.
Bihardiószegen viszont még nem fejezték be a csatornahálózat kiépítését. Mados Attila polgármester megkeresésünkre elmondta, noha már 2007-ben elkezdték a munkálatokat, 2013-ban a kivitelező cég csődbe jutott, így újra kénytelenek voltak meghirdetni a versenytárgyalást. Az új tervekre és a kivitelezésre az elmúlt évben írták alá a szerződést, jelenleg folyamatban van a tervezés, és reményeik szerint heteken belül elkezdődik a munka. „Egy-két éven belül kezdődhet a lakosság rácsatlakozása, igyekszünk ezt a folyamatot megkönnyíteni, így azokon a szakaszokon, ahol már elkészült a hálózat, minden telekhatárnál elhelyezték a csatlakozási aknát” – fejtette ki Mados Attila, a Bihar megyei település vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás