2012. november 08., 20:242012. november 08., 20:24
A rendőrséget reggel 7 órakor értesítették, a helyszínre érkező nyomozók két búcsúlevelet találtak a pedagógus lakásában, egyet magyar és egyet román nyelven – tájékoztatott Bartók Alexandru szóvivő. A két búcsúlevelet a rendőrség bizonyítékként vizsgálja.
A szóvivő szerint erőszakra utaló nyomokat nem találtak, gyilkosság gyanúja nem merült fel. A Székely Mikó Kollégium tanárait és diákjait megdöbbentette a fiatal tanár tragikus halála.
Érdeklődésünkre az iskola titkárságán elmondták, Kósa Aport megbecsülték a kollégái, a diákjai szerették, mindanynyian értetlenül állnak a tragédia előtt. A tanintézet munkatársai szerint az öngyilkosságnak nem voltak előjelei, a fiatal tanár kedden kirándulni vitte diákjait, részt vettek a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa című rendezvénysorozat keretében megszervezett kézdivásárhelyi városismereti sétán.
Kósa Apor 1979-ben született, középiskolai tanulmányait a Székely Mikó Kollégiuban végezte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem szakán szerzett oklevelet. Korábban a sepsiszentgyörgyi roma negyedben működő, Néri Szent Fülöpről elnevezett iskolában tanított, néhány éve pedig a Székely Mikó Kollégiumban kapott állást.
Kovászna megyében egyébként két nap alatt ez volt a harmadik öngyilkosság: egy nappal korábban, szerdán Bardócz községben egy 45 éves férfi akasztotta fel magát otthonában, Barátoson pedig egy 62 éves férfi holttestét találták meg, aki a csűrben akasztotta fel magát. Mindhárom esetben még folyamatban van a rendőrségi kivizsgálás.
Egy felmérés szerint Kovászna megyében az elmúlt 5 évben 250 férfi és 57 nő vetett véget az életének. Kovászna megyében évi 30-35 százezrelék az öngyilkossági ráta, vagyis százezer lakosra jut 30–35 öngyilkos, míg az országos átlag 15 százezerelék körül van. A környezeti hatások szerepét bizonyítja, hogy a Kovászna megyei románok körében is magasabb az öngyilkosságot elkövetők száma, mint az ország más megyéiben, a háromszéki románság öngyilkossági mutatója is eléri az évi 20 százezreléket.
Az elmúlt években hetente öngyilkos lett valaki Háromszéken, az öngyilkossági kísérletek két-háromszor gyakoribbak, mint a befejezett öngyilkosságok, tehát hetente ketten-hárman próbálkoztak önkezűleg véget vetni az életüknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok