2012. november 23., 06:122012. november 23., 06:12
Régiós lebontásban a Székelyföldön 65 553, Közép-Erdélyben 16 622, míg a Partiumban 39 461 személy rendelkezik már magyar állampolgársággal. A frissen honosultak több mint fele öt városból kerül ki, ezek sorrendben Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely.
Szász Péter, a kolozsvári EMNT-iroda vezetője közölte: nemcsak egyszerű végrehajtóként működtek közre a kedvezményes honosítás munkájában, hanem az ezt lehetővé tevő jogszabály kidolgozásában is tevékenyen részt vettek. Kolozs megyében több mint 25 ezer ember kereste fel a demokrácia-központokat, 7784 iratcsomót zártak le, és 13 050 ember vált magyar állampolgárrá az utóbbi két évben.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, az EMNT-irodahálózat volt igazgatója ugyanakkor elmondta, a számadás apropóját az szolgáltatta, hogy 2010. november 24-én írták alá az EMNT, a magyar külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság képviselői azt a háromoldalú megállapodást, amely alapján az EMNT-irodahálózat elindította honosítási tevékenységét. Hozzáfűzte, az újdonsült magyar állampolgárok Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben önkéntes alapon klubokat hoztak létre, ami alátámasztja a honosítás közösségteremtő erejét.
Ezzel egy időben az EMNP Bihar megyei szervezete közleményben utasította vissza Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének lapunkban is megjelent vádjait, miszerint az EMNP kampánycélokra használja a magyar állampolgárságot.
A néppárt szerint a bihari RMDSZ „éveken keresztül a kettős állampolgárságot ellenző politikai erők szövetségese volt”, a 2004. december 5-ei népszavazás után vendégül látta az állampolgárság kiterjesztését bíráló magyarországi politikusokat, közöttük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt. „Ugyancsak sokatmondó, hogy az állampolgársági törvény módosítása után a bihariak mellett országos RMDSZ-vezetők is azzal manipulálták a közvéleményt, hogy ők nem kérvényezik a magyar állampolgárságot. Ha annak idején nem támogatták az állampolgárság ügyét, most ne akadályozzák, hiszen több százezer erdélyi magyart csapnak ezáltal arcon” – szögezi le az EMNP.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok