
Pálinkamustra. Nem a hagyományos terméket, hanem a jó pálinkát keresik
Fotó: Barabás Ákos
Nemcsak díjazzák a nedűket a székelyföldi pálinkamustrán, hanem tanácsokkal is ellátják a gazdákat, hogy évről évre több jó pálinkát főzzenek a vidéken. A pálinka minősége is meghatározza a térség megítélését, arculatát – vallják a mustra szervezői.
2019. október 16., 20:122019. október 16., 20:12
2019. október 16., 20:132019. október 16., 20:13
Székelyföldi pálinkamustrát szervez a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, ahol megmérettetnek a székelyföldi pálinkák, a gazdák pedig hiteles bírálatot kapnak.
Dezső Tibor nemzetközi pálinkabíró, aki évek óta világbajnok pálinkákat készít, a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, nem vállalkozókat, hanem magánfőzőket és bérfőzetőket várnak a mustrára,
Minden beküldött mintát elbírálnak, pontozás a nemzetközileg elfogadott 20 pontos bírálati rendszerben történik. Az elemzést nem hozzák nyilvánosságra, de mindenki megkapja. Abban felsorolják majd a termék erősségeit és esetleges hibáit, sőt a hibák vélhető okát is feltüntetik, így ez alapján azokat ki lehet javítani.
Jó pálinka, jó megítélés
„Abban bízunk, hogy az átlag székelyföldi pálinka minőségét tudjuk javítani, hiszen hiába nyernek pálinkáriumok nemzetközi díjakat, ha a panziók egy részében a turista a házilag főzött »kerítésszaggató« pálinkát kapja. A pálinka minősége is meghatározza a térség megítélését, arculatát” – mondta Dezső Tibor. Hozzátette, már elkezdődött egy folyamat,
„Alapszabály, hogy amiből nem készítenél lekvárt, pálinkát se főzz” – szögezte le a szakértő. Rámutatott: gyakran előfordul a székely gazdaságokban, hogy az asszonyok összeszedik a gyümölcs javát lekvárnak, kompótnak, s ami ezután megmarad, abból a férfiak pálinkát főznek. Ilyen körülmények között pedig soha nem készül aromás, finom nedű.
A szakértő kérdésünkre kifejtette, a leggyakoribb hiba, hogy helytelenül választják le az elő- és az utópárlatot. Ennek a hátterében az rejlik, hogy
Nagyon sok jó pálinka készül, de gyenge minőségű is, viszont a magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy a térségi pálinkaversenyek jelentősen hozzájárulnak a minőség javulásához, néhány év alatt mérhetően jobb átlagot produkálnak a gazdák, mert a bírálatból tanulnak.
„Alapszabály, hogy amiből nem készítenél lekvárt, pálinkát se főzz”
Fotó: Veres Nándor
„Ezzel a mustrával is ez a cél, rivaldafénybe állítjuk azokat a magánszemélyeket, akik jó pálinkát főznek, hogy ők legyenek a kisközösségekben a követendő példa. Kőkemény bírálatot fogalmazunk meg, amiből tanulni lehet” – emelte ki Dezső Tibor. Felidézte, hogy a magyarországi Ongán megszervezett Quintessence versenyre évekkel ezelőtt 30 mintát neveztek, idén már több mint 2500 pálinkát bíráltak el, kitartással pedig Háromszéket is be lehet majd kötni ebbe a keringésbe.
– fogalmazott a pálinkabíró.
„Több száz éve szeretjük és főzzük a pálinkát Erdélyben, jó hírű – többek között – a szatmári, a szilágysági, a zetelaki, az oroszhegyi, a futásfalvi pálinka. Székelyföldön nagyon sokat fejlődött a pálinkafőzés műfaja, vannak, akik, hobbiként gyakorolják, de ugyanakkor művészi szintre is emelték a pálinkafőzést, például zseniális a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis által készített zellerpálinka” – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Hozzátette,
Arra biztatja a pálinkafőzőket, hogy nevezzenek be a mustrára, javítsanak a minőségen és a környezeti feltételeken, hogy a székely pálinka gasztroturisztikai vonzerőt jelentsen.
Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a verseny technikai részleteit ismertette. A székelyföldi magánfőzők és bérfőzetők gyümölcságyon vagy hordóban érlelt, fél liter pálinkával nevezhetnek be november 8-ig. A címkével ellátott, kizárólag üvegben tárolt mintát nem szabad édesíteni. A benevezett pálinkát a sepsiszentgyörgyi főtéren levő turisztikai információs irodában lehet leadni, vagy postán elküldeni, polisztirolba csomagolva. Részletek a Facebook-esemény leírásában olvashatók. A november 15-én megszervezett gálán széki díjat is adnak, ha egy székről legalább húsz pálinkát neveznek, majd ezek közül kerül ki a legjobb székelyföldi pálinka.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
1 hozzászólás