Laikus szemmel is látható különbségek vannak Bihari Sándor Luxemburgi Zsigmond király és Ulászló találkozása című festménye és annak nagypénteken, a nagyváradi városháza dísztermében leleplezett reprodukciója között.
2014. április 22., 18:492014. április 22., 18:49
Mint arról korábban beszámoltunk, a nagyterem 1903-as elrendezésének visszaállítását szorgalmazó projekt részeként a „falrámák” posztereit két nagyméretű festményre cserélték, csakhogy a baloldali falra az eredetileg kiállított és jelenleg a Körösvidéki Múzeum pincéjében „porosodó” alkotás helyett arról másolatot rendeltek, míg átellenbe a Ferdinánd király és Mária királyé Nagyváradon 1919-ben című, történelmi dokumentumok alapján elkészített önálló munka került.
Mindkét alkotást szponzorizáció révén fizették ki, és Vasile Tănasét bízták meg a kivitelezéssel. Csakhogy a bukaresti művész reprodukciója több pontban is eltér az eredetitől, jól látható például, amint Luxemburgi Zsigmond fején más korona található.
„Ez egy képregény-minőségű munka, egy kompozíciós téboly” – szögezte le a Krónika megkeresésére Lakatos Attila. A volt muzeológus magánemberként rámutatott arra is, hogy bár az önkormányzat az eredeti kép kisebb méreteivel indokolta a reprodukciót, meglátása szerint a másolat sem tölti ki jobban a „falkeretet”.
Mint ismert, Aurel Chiriac múzeumigazgató lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy az eredeti példány 180x245 centiméteres, de azt közkincsként tartják számon, így nem kerülhetne vissza a polgármesteri hivatalba, mert nem megfelelő körülmények között kiállítva tönkremenne.
„A két festmény elhelyezése egy kiegyensúlyozott cselekedet, igazságos a román és a magyar közösséggel szemben” – fogalmazta meg Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere a leleplezés alkalmával.
Az eseményen felszólaló Pafka Ernő építészmérnök emlékeztetett arra, hogy az ifjabb Rimanóczy Kálmán tervei alapján 1903-ban építetett eklektikus stílusú városháza felújításra vár, vissza szeretnék ugyanis állítani annak régi pompáját.
„Az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány már elkészült. A tervek szerint visszaállítjuk a 132 férőhelyes díszterem amfiteátrumszerű elrendezését, de a kistermek és a folyosó is restaurálásra vár. A padlást ötven százalékos külföldi támogatással akarjuk helyreállítani” – magyarázta, és a beruházást mintegy 2 millió euróra becsülte.
A kupolarészt, mint ismert, a második világháborúban bombatalálat érte, és bár akkor kijavították – azóta lett egy kissé csapott –, mára már sürgetővé vált a tetőszerkezet megerősítése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!