
A számos egyéb program mellett a lovaglást is kipróbálhatták az érdeklődők a marosvécsi kastélykertben
Fotó: Szucher Ervin
Kisebb városnapokkal is felérő rendezvénysorozattal ünnepelték Marosvécsen, hogy immár öt éve, hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcáját követően a Kemény-örökösök birtokba vehették a kastélyt.
2019. november 11., 11:402019. november 11., 11:40
A marosvécsi Kemény-kastély hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcát követő birtokbavételének ötödik évfordulóját ünnepelték hétvégén az ódon épület falain kívül és belül.
Ezúttal nem csak jobbára a marosvásárhelyi és szászrégeni magyarság látogatott ki Vécsre, hanem eljöttek a helybéliek és a környező falvak lakói is. Ezt igencsak értékelte „a ház ura”, Nagy Kemény Géza, aki az elmúlt öt esztendő alatt kapott hideget is, meleget is a marosvécsiektől. Egyébként a kerekasztal-beszélgetésekből is kiderült, hogy akárcsak Erdély más részeiben, a Felső-Maros menti településen sem fogadta mindenki üdvrivalgással a kastély visszaszolgáltatását és a visszatérő nemeseket. Mára viszont változott a hangulat,
Ma már szinte kivétel nélkül minden egyes marosvécsi lakos büszke a falu várkastélyára, amit a magáénak is érez, a gyermekek már kiskorukban, iskolai választott tantárgyban megismerhetik a Keményeket, ugyanakkor a visszatelepedett leszármazottak is egyre aktívabban próbálnak jelen lenni a falu életében – hangsúlyozta a sajtóklub egyik meghívottja, Gorbai Mária Melinda helyi önkormányzati képviselő.
Kérdésünkre, hogy miként értékeli a kapunyitástól eltelt fél évtizedet a számos nehézség ellenére, Nagy Kemény Géza eredményes öt esztendőnek vélte. Mint mondta, ez idő alatt
amelyben 1926 és 1944 között nagyapja, a művészetpártoló Kemény János a „helikonista” írókat látta évente vendégül. A barátoknak, állandó támogatóknak folyamatosan sikerült javítgatni és csinosítgatni az épületen, csakhogy nagyon nehéz ennek a feladatnak eleget tenni úgy, hogy a kastély fenntartásához szükséges hektárnyi erdő visszaszolgáltatását a román állam folyamatosan szabotálja. Ezért sem szereti a Magyarországról hazatelepedett örökös, ha őt bárónak nevezik, hisz, mint büszkén vállalja, a marosvécsi kastélyban ő sokkal inkább takarító, vízszerelő, asztalos, favágó vagy éppenséggel segédmunkás – ahogyan a helyzet megkívánja. Ennek ellenére bizakodó, és reméli, hogy az elkövetkezendő öt év is a gazdag kulturális életről fog szólni.
Kavalkád a kastélyban. Sokan ellátogattak a hétvégén a marosvécsi ünnepre
Fotó: Szucher Ervin
Egy biztos, a hétvégén művelődési eseményekben nem volt hiány: az említett kerekasztal-beszélgetéseken és sajtóklubon kívül a látogatók többek közt zongorakoncertre térhettek be, a helikonista költők műveiből készült előadóestnek tapsolhattak, kiállításokat látogathattak, dokumentumfilmet tekinthettek meg. Az udvarban és a kastélykertben favágó versenyen csodálhatták meg a környék három fiatalemberének erejét és kézügyességét, lovasbemutatón vehettek részt, minőségi pálinkát kóstolhattak, a kisebbek pedig tollaslabdázhattak, vagy lóra ülhettek, Legendárium-rajzfilmeket nézhettek, vagy társasjátékokat próbálhattak ki, arcfestésre vagy éppen rögtönzött fotóversenyre nevezhettek be. Ugyanakkor idegenvezetéssel szinte egyórás kastélytúrára is lehetett vállalkozni – a pincétől a toronyig. Annak, aki nem fáradt bele az állandó jövés-menésbe, még az esti, szabadtéri rockkoncert is jól jött. A vénasszonyok nyarát visszahozó szép idő már csak ráadásként szolgált, fokozta a történelmi és kultúrdömping által nyújtott élményt.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!