
A számos egyéb program mellett a lovaglást is kipróbálhatták az érdeklődők a marosvécsi kastélykertben
Fotó: Szucher Ervin
Kisebb városnapokkal is felérő rendezvénysorozattal ünnepelték Marosvécsen, hogy immár öt éve, hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcáját követően a Kemény-örökösök birtokba vehették a kastélyt.
2019. november 11., 11:402019. november 11., 11:40
A marosvécsi Kemény-kastély hosszas és bonyodalmas jogi hercehurcát követő birtokbavételének ötödik évfordulóját ünnepelték hétvégén az ódon épület falain kívül és belül.
Ezúttal nem csak jobbára a marosvásárhelyi és szászrégeni magyarság látogatott ki Vécsre, hanem eljöttek a helybéliek és a környező falvak lakói is. Ezt igencsak értékelte „a ház ura”, Nagy Kemény Géza, aki az elmúlt öt esztendő alatt kapott hideget is, meleget is a marosvécsiektől. Egyébként a kerekasztal-beszélgetésekből is kiderült, hogy akárcsak Erdély más részeiben, a Felső-Maros menti településen sem fogadta mindenki üdvrivalgással a kastély visszaszolgáltatását és a visszatérő nemeseket. Mára viszont változott a hangulat,
Ma már szinte kivétel nélkül minden egyes marosvécsi lakos büszke a falu várkastélyára, amit a magáénak is érez, a gyermekek már kiskorukban, iskolai választott tantárgyban megismerhetik a Keményeket, ugyanakkor a visszatelepedett leszármazottak is egyre aktívabban próbálnak jelen lenni a falu életében – hangsúlyozta a sajtóklub egyik meghívottja, Gorbai Mária Melinda helyi önkormányzati képviselő.
Kérdésünkre, hogy miként értékeli a kapunyitástól eltelt fél évtizedet a számos nehézség ellenére, Nagy Kemény Géza eredményes öt esztendőnek vélte. Mint mondta, ez idő alatt
amelyben 1926 és 1944 között nagyapja, a művészetpártoló Kemény János a „helikonista” írókat látta évente vendégül. A barátoknak, állandó támogatóknak folyamatosan sikerült javítgatni és csinosítgatni az épületen, csakhogy nagyon nehéz ennek a feladatnak eleget tenni úgy, hogy a kastély fenntartásához szükséges hektárnyi erdő visszaszolgáltatását a román állam folyamatosan szabotálja. Ezért sem szereti a Magyarországról hazatelepedett örökös, ha őt bárónak nevezik, hisz, mint büszkén vállalja, a marosvécsi kastélyban ő sokkal inkább takarító, vízszerelő, asztalos, favágó vagy éppenséggel segédmunkás – ahogyan a helyzet megkívánja. Ennek ellenére bizakodó, és reméli, hogy az elkövetkezendő öt év is a gazdag kulturális életről fog szólni.
Kavalkád a kastélyban. Sokan ellátogattak a hétvégén a marosvécsi ünnepre
Fotó: Szucher Ervin
Egy biztos, a hétvégén művelődési eseményekben nem volt hiány: az említett kerekasztal-beszélgetéseken és sajtóklubon kívül a látogatók többek közt zongorakoncertre térhettek be, a helikonista költők műveiből készült előadóestnek tapsolhattak, kiállításokat látogathattak, dokumentumfilmet tekinthettek meg. Az udvarban és a kastélykertben favágó versenyen csodálhatták meg a környék három fiatalemberének erejét és kézügyességét, lovasbemutatón vehettek részt, minőségi pálinkát kóstolhattak, a kisebbek pedig tollaslabdázhattak, vagy lóra ülhettek, Legendárium-rajzfilmeket nézhettek, vagy társasjátékokat próbálhattak ki, arcfestésre vagy éppen rögtönzött fotóversenyre nevezhettek be. Ugyanakkor idegenvezetéssel szinte egyórás kastélytúrára is lehetett vállalkozni – a pincétől a toronyig. Annak, aki nem fáradt bele az állandó jövés-menésbe, még az esti, szabadtéri rockkoncert is jól jött. A vénasszonyok nyarát visszahozó szép idő már csak ráadásként szolgált, fokozta a történelmi és kultúrdömping által nyújtott élményt.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
szóljon hozzá!