
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár
Fotó: Haáz Vince
Potápi Árpád egy olyan nemzetpolitikai irányt erősít, amely magába foglalja a határon túli magyar politikai képviselet biztosítását – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Lapunk annak kapcsán kereste meg az RMDSZ élén álló politikust, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai közleményében felkérte a szövetség vezetőségét, utasítsa vissza a nemzetpolitikai államtitkár részéről az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot ért „nemzetárulózást”.
2020. október 15., 16:252020. október 15., 16:25
2020. október 15., 19:052020. október 15., 19:05
Kelemen Hunor szerint a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára azt teszi, amit a magyar kormány a miniszterelnöktől kezdve a miniszterelnök-helyettesen keresztül sok-sok más politikusig az elmúlt években tett. „Ez a nemzetpolitikai irányvonal magába foglalja az RMDSZ-nek adott politikai és morális támogatást minden olyan kérdésben, amely a romániai, erdélyi közképviseletet erősíti. Ez a helyes irány nem 2020-ban kezdődött. A 2019-es európai parlamenti választásokon is együtt kampányoltunk, s így történik ez már közel tíz esztendeje” – hangsúlyozta lapunknak Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint Potápi Árpád azt mondta, Biharban, Szatmárban – de ez szerinte Marosvásárhelyre és sok más helyre is igaz – nem elfogadható, hogy magyar politikai szervezetek román jelölteket támogassanak a magyarral szemben, s ezáltal veszélyeztessék a magyar képviseletet. „A magyar-magyar verseny helye adott, azokról a régiókról van szó, ahol tömbben él a magyarság, így nem kerül veszélybe a képviselet. Máshol viszont kockázatokkal jár a versengés. Potápi Árpád nem nevesített senkit, egy nagyon pontos, elvi álláspontot fogalmazott meg, amellyel teljes mértékben egyetértek” – közölte Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint nem érdemes foglalkozni olyan „sértődésekkel, frusztrációkkal”, amelyek kezelésére, megváltoztatására az elmúlt harminc év is kevés volt. „Bizonyára 2020-ban sem lesz ehhez elég erőnk és tudásunk. Türelmünk viszont rengeteg van” – tette hozzá a politikus.
Arról is megkérdeztük Kelemen Hunort, milyen esélyt lát a megegyezésre a parlamenti választásokat megelőzően az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) égisze alatt egyesülő két kis párttal. Az RMDSZ vezetője elmondta: figyelembe vették a választási eredményeket, arányokat, ezt tették 2016-ban is, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) sikerült egyezségre jutni. „Mindent, így az együttműködés fontosságát is figyelembe véve egy befutó parlamenti helyet tudtunk ajánlani, hiszen a két formációnak rosszabbak a mostani eredményeik közösen, mint az MPP egyedül volt” – hangsúlyozta a politikus.
Kelemen kiemelte ugyanakkor, hogy a parlamenti helyek kérdésén kívül rengeteg együttműködési lehetőség van az önkormányzatokban, a pályázatok, fejlesztések tekintetében, az erdélyi magyarság problémáinak nemzetközi megjelenítésében. Az RMDSZ és az EMSZ vezetői csütörtökön délután ülnek – harmadszorra – tárgyalóasztalhoz.

Pontosítást juttatott el szerkesztőségünkhöz a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Krónika honlapján hétfőn közzétett, Potápi Árpád ismét nemzetárulásnak nevezte jelölteket indítani az RMDSZ-szel szemben címmel megjelent cikkünk kapcsán.
Mint arról beszámoltunk, Potápi Árpád államtitkár korábban úgy vélekedett: „Bihar és Szatmár megyében az RMDSZ jelöltjére egy másik magyar jelöltet ráindítani, az nemzetárulás”. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke éles hangon bírálta a kijelentést, tiltakozva ellene. a volt EP-képviselő ugyanakkor szerdán felkérte Potápi Árpád János államtitkárt, hogy vizsgálja felül megnyilatkozásait, és vonja vissza az Erdélyi Magyar Szövetségnek a romániai választásokon indított jelöltjeivel kapcsolatos „nemzetárulói megbélyegzését”.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
2 hozzászólás