Kelemen Hunor: nem lehet látni, hogy merre halad Románia

Az RMDSZ elnöke a bilincscsörgés kifejezéssel a példátlan korrupcióellenes harcra utalt abban a politikai helyzetértékelésben, amelyet az erdélyi magyar Kulturális Autonómia Tanács kolozsvári ülésén mondott el szombaton.

Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy Romániában ma senki nem akar felelősséget vállalni semmiért, amely a társadalom hosszú távú felzárkóztatását segítené. Megítélése szerint a Ponta-kormány napjai meg vannak számlálva, a kabinet már csak tehetetlenségből kormányoz. Hozzátette, a választási törvényeket leszámítva semmilyen fontos kérdés nincs, amelyről politikai párbeszéd folyna Bukarestben.

Az RMDSZ elnöke azt is bajnak tartja, hogy a román társadalom úgy tekinti: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választásával a kisebbségi kérdést megoldották Romániában. Hozzátette, egyelőre nem érzékelhető, hogy az elnök pontosan mit akar, és semmilyen nemzetközi kényszer nem nehezedik Romániára a kisebbségek helyzetének javítása tekintetében.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy az év elején többször is tárgyalt Klaus Johannissal, akit arról próbált meggyőzni, hogy szükség lenne egy, az elnök által garantált többség-kisebbség paktum megkötésére. Ez a paktum biztosíthatná a kisebbségek számára, hogy szerzett jogaikat nem vonják vissza tőlük, a jogokat rögzítő törvényeket alkalmazzák, és ez tudná elősegíteni a román társadalommal folytatandó párbeszédet is, amely a továbblépéshez szükséges.

Az RMDSZ-elnök szerint 25 évvel a rendszerváltozás után olyan helyzetbe került a romániai magyar közösség, amikor a meglévő jogait is megpróbálják közigazgatási eszközökkel visszaszorítani. Példaként hozta fel, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) évek óta nem sikerül betartatni a magyar közösség számára kedvező törvényt.

Ha nem indul valami új konszenzuskeresés a romániai társadalomban, akkor Románia teljesen el fogja veszíteni a következő éveket – vélekedett a kolozsvári Bánffy-palotában tartott politikai helyzetértékelésében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Pedagógusi levelezőlisták indítását támogatja a KAT

A Kulturális Autonómia Tanács egyébként pedagógusi levelezőlisták indításának támogatásáról döntött. Az RMDSZ kezdeményezésére 2012 áprilisában létrejött, romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek döntéshozó fóruma szombaton határozott erről a kolozsvári Bánffy-palotában tartott ülésén.

A tanács úgy vélte, 15–18 középiskolai tantárgynak megfelelő levelezőlistára lenne szükség, amelyek mintegy tízezer magyar oktatónak biztosítana fórumot a szakmai párbeszédre. A tanács a listák moderátorai számára havi juttatást kíván biztosítani.

Az ülésen Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese számolt be arról, hogy hamarosan lezárul annak az erdélyi magyar oktatási stratégiának a kialakítása, amelyik települési szintre lebontott választ ad arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségei nyílnak a magyar gyermekeknek magyarul tanulni. Mint elhangzott, az a cél, hogy ne legyen olyan magyar család, aki a gyermekét magyar iskolába szeretné íratni, és nincs erre lehetősége.

A KAT arról is határozott, hogy oktatási programot indít az erdélyi magyar művelődési intézmények munkatársai számára.

Székely István, a KAT elnöke beszámolójában elmondta, az elmúlt évben 12 szakterületen indítottak közvitát, hogy felvázolják például az erdélyi magyar oktatás, könyvkiadás, képzőművészet jövőképét, vagy akár a művelődési házak, a szórványban működő magyar házak kihasználásának kérdéseit.

Felidézte, a testületet azért hozták annak idején létre, hogy együttműködési keretet képezzen a politika és a civil társadalom között, és megelőlegezték számára azokat a hatásköröket, amelyeket a román parlamentben immár hét éve elakadt kisebbségi törvény kulturális autonómiájára vonatkozó fejezete biztosít a romániai magyarság reprezentatív testülete számára.