Kedvez az idei nyár a dinnyének

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mitől lesz jó a dinnye, elmondta, három dolog kell hozzá: jó termőföld, jó vetőmag és jó időjárás. Az Érmihályfalva határában levő fekete homok első osztályúnak számít, kiváltképp, hogy a gazda istállótrágyával növeli a talaj termőképességét. A jó időjárást a dinnye számára a meleg jelenti és kedvezőbb, ha nincs túl sok eső, mivel a víz hiányát szükség esetén locsolással lehet ellensúlyozni, a túl sok csapadék viszont komoly károkat okozhat. A vetőmagot Hollandiából szerzi be, ugyanis onnan valóban fajtatiszta szaporítóanyagot szokott kapni. Körülbelül 20 éve tért át a méregzöld héjú helyett a csíkos, az úgynevezett Grimson családba tartozó fajták termesztésére, mivel ezek nemesebb ízűek és a húsuk is kásásabb. Hogy pontosan milyen fajtákat vet, azt nem árulta el Nagy Endre, mivel úgy véli, minden termesztőnek magának kell kitapasztalnia, hogy mit érdemes vetnie.
Nagy Endrének, illetve az ország északi részén gazdálkodóknak a viszonylag hűvös éghajlat hátrányt jelent például a 200 kilométerrel délebbre levő Arad megyei termelőkkel szemben. Ezért kénytelenek tavasszal fóliatakaróval védeni az ültetvényeket, ha azt akarják, hogy ők is megjelenjenek már szezon kezdetén, azaz július elején a piacokon.

Az érmihályfalvi termelő szerint a várható termésátlag igen sok mindentől függ, és 15–35 tonna között váltakozik jobb években hektáronként. Az idei évről e tekintetben még nem tudott nyilatkozni, mivel – mint mondta – még a közepén vannak a szezonnak. „Nem úgy van manapság, mint régen, hogy Lőrinc napja (augusztus 10.) után már nem jó a dinnye – magyarázta Nagy Endre, aki szerint ez a szabály csak a rendszerváltás előtt hozzáférhető fajták esetén volt igaz. – Hogy mikor lesz túlérett, az függ a fajta tenyészidejétől, ami lehet 60, 70, de akár 80 nap is, valamint attól, hogy mikor vetették.”

Mivel a finom, érett görögdinnye kiválasztásának fortélyai igen sokakat érdekelnek, ennek kapcsán is megkérdeztük a termelőt, aki szerint a gyümölcs szárának leszáradása, illetve megléte nem irányadó az érettség tekintetében, és a dinnye földdel érintkező részén kialakuló sárgás folt nagysága és felszínének rücskössége sem árul el sokat arról, hogy milyen ízre számíthatunk. A kopogtatás viszont jó módszer, ugyanis a dinnye húsa, ha érett, berezeg, ha viszont nem, vékony hangon szól. A hozzáértő azonban már a színéről, formájáról, a héj fényességéről megmondja, hogy melyik az érett dinynye.