
Karácsony Gergely és Molnár Gyula a kolozsvári közéleti fórumon
Fotó: Biró István
„Egy felelős, nemzetben gondolkodó, de nem nacionalista és nem gyarmatosító kormányt szeretnék” – jelentette ki pénteken Kolozsváron Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP kormányfőjelöltje. Az MSZP elnökének társaságban érkezett ellenzéki politikus úgy fogalmazott: kampányolni és tanulni jött Erdélybe. Egy felszólaló Magyarország ellenségeinek nevezte a politikusokat.
2018. február 02., 22:022018. február 02., 22:02
2018. február 03., 14:202018. február 03., 14:20
„Mások privát döntéseit nem tudom magamra venni” – jelentette ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) határon túli magyarokra vonatkozó korábbi elutasító döntéseire utalva Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért és az MSZP miniszterelnök-jelöltje pénteken Kolozsváron.
és ezt nem csak Kolozsváron, hanem Budapesten is el szokta mondani. Az ellenzéki politikus Molnár Gyulával, az MSZP elnökével vett részt egy, a Bánffy-palotában tartott közéleti fórumon az RMDSZ szabadelvű, valamint szociáldemokrata platformjának meghívására. A nagy sajtónyilvánosságnak örvendő eseményen Fosztó László kulturális antropológus, az RMDSZ Szabadelvű Köre elnökének kérdéseire ismertették a mintegy harminc, főleg idős érdeklődőnek az ellenzéki szövetség határon túli magyarokra vonatkozó elképezeléseit.
Fotó: Biró István
„Szerzett jogot nem veszünk el” – szögezte le Molnár Gyula a pártszövetségnek a határon túli magyarokra vonatkozó álláspontját, hozzátéve, alakulata sajnálja „a 2004-es eseményt, mely komoly károkat okozott”. (A politikus a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én rendezett magyarországi népszavazásra utalt, amelyen a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vezette MSZP az állampolgárság kiterjesztése ellen kampányolt). Elismerte, az MSZP nagyon nehéz helyzetben van, és a 2010-es vereség után vissza kell térni oda, „ahol sikeresek voltunk, Horn Gyula pártjához”. Molnár hangsúlyozta, karakteres, egyértelműbb, világosabb baloldali politikát szeretnének, megmutatni, hogy lehet másként kormányozni. „Magyarországnak Európában van a helye” – jelentette ki a szocialista politikus, aki szerint fontos az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás, de csak kiegészítő megoldásként.
Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor miniszterelnök nyolc éve olyan politikát igyekszik megvalósítani, mely szerint a Fidesz érdeke és a nemzet érdeke ugyanaz, és szerinte „nagy probléma, hogy a magyar baloldal ehhez asszisztált”. Emlékeztetett, hogy a baloldali magyar kormányok jó kapcsolatot ápoltak az RMDSZ-szel, de nem akarták „megroppantani” azt, miközben Karácsony szerint jelenleg a Fidesz részéről ilyen törekvés érzékelhető.
Fotó: Biró István
„A Fidesz megpróbálja elfoglalni az erdélyi politikát is” – jelentette ki az ellenzéki kormányfőjelölt, aki szerint ez a támogatáspolitikában is meglátszik. Hangsúlyozta, nem azok arányát és témáját kifogásolja, hanem hogy nem átlátható módon történik, és miközben a Fidesz az autonómia fontosságát hangsúlyozza, „erős gyarmatosító politikát folytat”.
Hozzátette: azért jött Erdélybe, hogy elbeszélgessen az RMDSZ-es politikusokkal, tanuljon tőlük, főleg a szerinte hatékony „apró lépések politikáját”, mely szerinte a magyar ellenzék által is hasznosítható. „Ha van valaki, akitől tanulni lehet, azok az erdélyi magyar politikusok, akik nehéz körülmények között mindig jó kompromisszumokat kötnek” – fogalmazott Karácsony Gergely a házigazdákra utalva. Kérdésre elmondta, a kis lépéseket az esetleges kormányzás során alkalmazná, hiszen „nem lehet egy országot megváltoztatni egyik napról a másikra, az oktatás, egészségügy „problémáinak orvoslása tízéves projekt”.
A felszólaló a megtagadott állampolgárságra és a magyar-szerb határon álló kerítés lebontási tervére utalt. Molnár Gyula válaszában elmondta, az MSZP a „sajnálatos esemény” után új alapokra helyezné a nemzetpolitikáját. És a kerítést sem kívánja lebontani „amíg Magyarországon bárki fél” és a migráció kihívásaira nincs egy európai megoldás. „Sem bezárkózni, sem túlságosan kinyílni nem kell” – mondta.
Karácsony Gergely szerint Magyarországon nincsenek menekültek, mert az ország véleménye szerint olyan hely, ahonnan menekülnek az emberek. A mintegy félmillió Nyugaton élő magyarra utalva kijelentette, olyan nemzetpolitika kell, mely őket is figyelembe veszi, és nem nehezíti meg számukra a választásokon való részvételt azért, mert – felméréseik szerint – ezek zömében ellenzéki szavazók.
Fotó: Biró István
Rámutatott, a jelenlegi rendszerben van egy „ki nem beszélt aránytalanság”, hiszen a magyarországiak kétszer szavazhatnak, míg a külhoniak egyszer. „Budapestről nem tudom megmondani, mi az, ami a helyi közösség érdekeit szolgálja” – fogalmazott Karácsony, aki szerint ezt a helyi közösség képviselői kell megmondják. „Az egyházi iskolák támogatása fontos, de valóban ezek azok az intézmények, melyekre a magyar oktatás támogatását alapozni kell?” – tette fel a kérdést a külhoni egyházaknak juttatott jelentős támogatásra utalva.
Molnár Gyula emlékeztetett az RMDSZ kormányban való részvétele idején tartott rendszeres román-magyar kormányülések sikerére, és olyan fórumok fenntartását hangsúlyozta, mint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). Kifejtette, jó, hogy jönnek a pénzek Magyarországról, helyes a vállalkozók támogatása, a külhoni magyar családok éve kezdeményezés, az azonban szerinte nem helyes, hogy ezek a pénzek nem mindenki számára hozzáférhetők, nem nyilvános pályázat útján érnek célba. Kérdésre kifejtette, egy esetleges felkérés esetén – amennyiben a Fidesz nem szerezné meg a kétharmadot – semmiképp sem működne együtt Orbán Viktor pártjával, és azt szorgalmazná, hogy belátható időn belül új választást írjanak ki.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
4 hozzászólás