Kapósabb a magyar áru

Az ország nyugati megyéinek bevásárlóturizmushoz szokott lakosai ebben az idõszakban tömegesen látogatják a magyarországi bevásárlóközpontokat, ahol termékek széles skálájához jutnak hozzá olcsóbban, mint itthon. A mostanihoz hasonló, Magyarországra irányuló vásárlódömping jobbára csak a nyolcvanas években volt tapasztalható, amikor a romániai áruinség miatt Erdélybõl az anyaországba volt kénytelen átjárni a lakosság. Késõbb, a Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követõ idõszakban onnan jártak át Erdélybe vásárolni, mivel itt elsõsorban a ruha és a lábbeli ára volt kifizethetõbb, mára viszont a bevásárlóturizmus ismét felvette a rendszerváltás elõtti trendet.

Noha az erdélyi városokban – különösen Temesváron, Aradon, Nagyváradon és Szatmárnémetiben – az elmúlt években gombamódra megjelentek a bõséges árukínálattal rendelkezõ hiper- és szupermarketek, ezek ünnepek idején sem vetnek be jelentõs árleszállítást. Ezzel szemben a magyarországi bevásárlóközpontok sok esetben ötven-, sõt hetvenszázalékos árengedményt hirdetnek, így az erdélyi vevõknek az üzemanyagköltséggel együtt is megéri a határ túloldalán lebonyolítani az ünnepi bevásárlást. A szegedi, debreceni, békéscsabai szupermarketek ráadásul „ráharaptak\" a romániai vevõkre, és román nyelvû reklámokkal is hirdetik az akciós árakat.

„Gyakran járok Magyarországra, és ilyenkor többnyire nem hagyom ki a bevásárlást sem, különösen most, ünnepek elõtt – magyarázta lapunknak egy szatmárnémeti férfi. – Az árkülönbségek miatt megéri megtenni azt a 40 kilométert az elsõ Tesco áruházig, fõleg ha figyelembe vesszük a karácsonyi árleszállításokat. Pici gyerekünk van, fõleg ez indokolja, hogy odaát vásárolunk, ahol a bébiholmik is sokkal olcsóbbak.\" Beszélgetésünk során kiderül, míg Szatmárnémetiben egy kiságyért 100 lej körüli árat kérnek, ugyanaz odaát ennek negyedéért is kapható. Textilpelenkát csak odaát kapni, egy, a hazai forgalomban kapható 70 lejes tejleszívó kagyló pedig Magyarországon mindössze 2,8 lejbe kerül. „Körülbelül 60 lejnek megfelelõ összegért két nadrágot vettem magamnak, ennyiért nálunk csak turkálóban kaptam volna – számol be egy másik vásárló. – Az ünnepekre szánt bort is ott szereztem be, mivel a Villányi Cabernet Sauvignon palackja 9–10 lejbe kerül, nálunk viszont egy hasonló minõségû borért 15–16 lejt is elkérnek. Szilveszterkor például magyar virslit eszünk, mert finomabb és olcsóbb a hazainál, akárcsak a kedvenc töményitalom, az Unicum.\" A szülõk jelentõs része ugyancsak a szomszédból szerzi be a gyerekek karácsonyi ajándékát, mivel a játékfelhozatal gazdagabb, emellett magyar nyelvû mesék, gyerekkönyvek és zene-CD-k terén is lényegesen nagyobb a választék. Természetesen az ilyenkor elengedhetetlen szaloncukor is Magyarországról származik, mivel a határ túloldalán már 6–7 lej egy kiló. Az észak-erdélyiek számára már Ukrajna is célországnak számít, hiszen ott is bõ választék várja a vásárlókat, és az áraik is jóval a romániaiak alatt vannak. Kiss Mihály, a halmi román–ukrán határátkelõ vámparancsnoka lapunknak elmondta, 2-3 órásról az utóbbi napokban itt 6-7 órásra növekedett a várakozási idõ, ami szerinte a karácsony közeledtével valószínûleg még inkább megnövekszik. Megéri azonban vesztegelni, hiszen egy fél kiló ukrán sajtot már 5 lejnek megfelelõ összegért kapni, a cukor kilója pedig 1,5 lej. Az árkülönbség a fõ ukrajnai csempészáru, a cigaretta esetében a legszembeszökõbb: a nálunk közel 5 lejért forgalmazott Winston és a Pall Mall 1,5 lej körüli áron kapható, az olcsóbb kategóriájú – a hazai feketepiacon 2–2,5 lejért kínált Ronson pedig mindössze 7 baniba kerül. Ciprian Gaic, a Temes megyei határõrség szóvivõje szerint az elmúlt idõszakban megsokszorozódott, és határátkelõnként meghaladja a napi négyezret azoknak a bánsági románoknak a száma, akik Szegedre vagy Békéscsabára járnak át vásárolni. Mivel ezzel egy idõben a külföldön dolgozó román állampolgárok ezekben a napokban térnek haza az ünnepek alkalmából, a román vámkirendeltségek megkettõzik a tisztviselõk számát.