Kaotikus tankönyvlicit

Átgondolatlannak és zavarosnak tartják a szakemberek, illetve a könyvkiadók az oktatási minisztérium által nemrég meghirdetett, a kisiskolásoknak szánt új tankönyvek kidolgozására vonatkozó licitet.

A versenykiírás kapcsán a román kiadók is több hiányosságot megfogalmaztak, magyar vonatkozásban azonban még átláthatatlanabb a helyzet, így – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létrehozott – Ábel Kiadó, a legnagyobb hazai magyar tankönyvkiadó az adott körülmények között nem meri vállalni, hogy benevez a licitre.

Szikszai Ildikó, a kiadó igazgatója a Krónikának elmondta: már rögtön az első hivatalos szabályozások nyilvánosságra hozása után jelezték a szaktárcának, hogy komoly ellentmondások vannak a kiírásban, a véleményüket azonban nem vették figyelembe. Mint kifejtette: míg az egyik cikkely szerint magyarul megírt tankönyvekkel is lehet pályázni, egy másik bekezdésben már az áll, hogy a kisebbségek nyelvén kizárólag az anyanyelvet, a kisebbségek történelmét és hagyományait oktató tankönyveket, valamint a zenekönyveket fogadják el.

Szikszai Ildikó elmondása szerint így nem egyértelmű, hogy például a kisebbségeknek szóló román vagy matematikakönyvvel hogyan lehet jelentkezni a licitre. Egy másik nehezítő körülmény a magyar kiadók számára, hogy a kisebbségek nyelvén megírt tankönyveket le kell fordítani román nyelvre az értékelő bizottság számára, ha pedig ezt a változatot hagyják jóvá, akkor a könyveket a román nyelvű verzió szerint kell visszafordítani magyarra vagy más nyelvre.

„Ettől az évtől már nem a minisztérium, hanem a román kiadók felelőssége a fordítás, ha pedig az eredetileg magyar változatot hagyják jóvá, a fordítást nem lehet megfellebbezni. Ez botrányos, hiszen ugyanezen eljárás miatt a kilencvenes években egész sorozat matematika-tankönyvet kellett bezúzni, hiszen súlyos félrefordítások voltak benne, például a hegyesszög helyett élesszöget írtak” – magyarázta az Ábel Kiadó vezetője.

Hangsúlyozta: a kiadók kénytelenek hatalmas anyagi kockázatot vállalni, hiszen ha benyújtják a magyar matematikakönyvet, lefordítják románra, és a kötelező elektronikus változatot is elkészítik, az elbíráló bizottság pedig végül visszautasítja, több ezer eurót buknak.

Hozzátette: az elmúlt nyolc évben ráadásul nem írtak ki tankönyvlicitet, azóta a szaktárca csak utánnyomásokat rendelt, azt is kedvezőtlen feltételek mellett, így a tankönyvkiadók nagyon rosszul állnak anyagilag. Az igazgató meglátása szerint ilyen körülmények között lehetetlen minőségi tankönyveket adni a gyermekek kezébe, ezért az Ábel Kiadó nem is pályázik.

Költséges az elektronikus tankönyv

Tanácstalan az Országos Tankönyvkiadó is, amelynek vezérigazgatója, Dáné Károly szintén az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Mint lapunknak kifejtette: az új tankönyvekre vonatkozó szabályozás március 7-én jelent meg a minisztérium honlapján, eszerint a pályázatokat legkésőbb június másodikáig kell benyújtani, számos részlet azonban még mindig nem ismert. „Lényeges eleme lenne a kiírásnak, hogy a szaktárca mennyi pénzt szán az első és második osztályos tankönyvek kiadására, hiszen enélkül a kiadók nem tudnak tervezni” – hozott fel egy példát Dáné Károly.

Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy további nehézség a kiadóknak az eddig nem használt elektronikus tankönyvek elkészítése. „A hagyományos kiadók nincsenek erre felkészülve, de amíg azt sem tudják, mennyi pénzt költene a minisztérium a projektre, csak ködben tapogatóznak. A digitális tankönyv nem a papír elektronikusan olvasható változata, hanem interaktív kiadás, a költségek függvényében pedig nem mindegy, hogy milyen minőségű kisfilmeket tartalmaz” – magyarázta Dáné.

A szakember szerint még az sem világos, hogy a jóváhagyott, eredetileg magyar nyelvű kiadásokat hogyan kell majd lefordítani, mi lesz például a dalokkal, a versekkel vagy éppen a digitális változattal. Mint rámutatott: a minisztériumnál, sőt jogászok segítségével is próbálta tisztázni a problémákat, de mindenhol egymásnak ellentmondó válaszokat kapott. Az Országos Tankönyvkiadó vezetője egyébként úgy értette a kiírásból, hogy csakis az anyanyelvet, a kisebbségek történelmét és hagyományait oktató, valamint a zenekönyveket lehet magyarul benyújtani a licitre.

Király András, az oktatási tárca államtitkára lapunknak arról számolt be, hogy a szabályozásról, illetve a magyar könyvek lefordításáról hosszasan egyeztettek Remus Pricopie tanügyminiszterrel, a módszertan pedig a jogszabályoknak megfelelően született meg.

„A miniszter nemrég közölte: széles körben megvitatta a kisebbségek számára készítendő tankönyvek kérdését, és úgy véli, hogy csak akkor lehet rálátása az oktatás menetére, illetve akkor tud ezért felelősséget vállalni, ha a könyveket fordításban is látja. Azzal is érveltünk, hogy például a kis létszámban kiadott német tankönyvek így is drágák – egy példány 50 lej – a fordítás miatt pedig akár 70 lejbe is kerülhet a kiadás, de a miniszter szerint ez nem jelent problémát” – magyarázta Király.

Az államtitkár ezért azt tanácsolja a kiadóknak: fordítassák le a könyveket, és a költségeket foglalják bele a tankönyv árába. Király hozzátette: a kiírás szerint a kisebbségi oktatásban magyarul megírt, külföldről vásárolt származó, illetve románból lefordított tankönyveket is lehet használni.

„Agyafúrt balkáni döntés\"

Az új tankönyvek kidolgozására vonatkozó módszertan ellen szólalt fel Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Gimnázium igazgatója is, aki szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a magyar nyelvű tankönyvírás ellehetetlenítésének tartja a tervezetet.

Bencze Mihály úgy vélekedett: a kilátástalan helyzetért az oktatási minisztérium államtitkársága – amelynek vezetője Király András – is felelős, mivel az szerinte „nem tartotta be a sajtóban elhangzott ígéreteit, és feltételek nélkül aláírta a magyarságot sértő rendeletet.”

Bencze főként azt kifogásolja, hogy „az agyafúrt balkáni döntés” miatt a magyar tanároknak előbb román nyelven kell megírniuk a tankönyveket, pozitív elbírálás esetén pedig a kiadást le kell fordítaniuk magyarra. Az igazgató szerint így a kisebbségi oktatók nem tudják felvenni a versenyt a többségi tankönyvszerkesztőkkel. A pedagógus úgy fogalmazott: a magyar közösségnek el kell felejtenie azt, amit 23 év alatt az Erdélyi Tankönyvtanács, az Ábel Kiadó és az RMPSZ segítségével sikerült elérnie.

„Minél jobban kibontakozik a balkáni demokrácia, annál több jogot veszít a magyar tanügy Romániában. Azt érezzük, hogy a szocializmus éveiben is több oktatási jogunk volt, mint most. Elvárnám, hogy a tanügyi államtitkárságunk érvekkel támassza alá a döntését” – fogalmazott Bencze Mihály.

Pircopie: akinek nem tetszik, ne jelentkezzen!

A kiadók és a szakértők kifogásai ellenére Remus Pricopie tárcavezető megfelelőnek tartja a licitet, és biztos abban, hogy az új tankönyvek a diákok érdekeit fogják szolgálni. Mint rámutatott: a március elején a honlapra felkerült rendeletet már tavaly októberben kiadták, így szerinte a kiadóknak lett volna idejük felkészülni.

„A hazai tankönyvkiadás eddig a kiadók és nem a diákok érdekeit szolgálta, most ezen fogunk változtatni. A hibás vagy pontatlanságokat tartalmazó kiadásokat azonnal visszavonjuk, a tankönyvek használatát pedig legfeljebb négy évre engedélyezzük” – szögezte le a miniszter.

Pricopie hangsúlyozta: kötelességük új tankönyveket biztosítani a diákoknak, hiszen olyan kiadvány is forgalomban van még, amely Románia egyik szomszédjaként Jugoszláviát jelöli meg. „A tankönyvekért a minisztérium felel, a szabályokat is a minisztérium határozza meg, akinek ez nem tetszik, ne jelentkezzen a licitre” – zárta rövidre a vitát Pricopie.