A parajdi önkormányzat tervei szerint leghamarabb júniusban nyílhat meg az évek óta épülő helyi élményfürdő és gyógykezelő komplexum. Bokor Sándor, a község polgármestere munkatársunknak elmondta, a községi önkormányzat képviselő-testülete már kinevezte a wellnessközpont vezetőtanácsának tagjait, és folyamatban van a létesítmény fűtés- és vízmelegítő rendszerének a kiépítése is.
2015. március 19., 14:272015. március 19., 14:27
A tervek készítése épp zajlik, a munkálatokat májusban fejeznék be. A parajdi polgármesteri hivatal tavaly ősszel – kétéves sikertelen, több céggel folytatott tárgyalássorozat után – vette kézbe a 2010-ben felavatott, máig befejezetlen wellnessközpont sorsát: úgy döntöttek, saját céget alapítanak, s annak ügykezelésébe adják a létesítményt.
A több mint hárommillió eurós beruházás révén kiépített fürdőkomplexum elindításához egyebek közt még elektronikus beléptető rendszert, valamint környezet- és költségkímélő fűtés-, illetve vízmelegítő rendszert kell felszerelni. Ezek a költségek a működtetést elvállaló céget terhelték volna.
Az önkormányzat nagyrészt az államtól, kisebb mértékben pedig a megyei tanácstól kapott támogatást: a beruházás összköltségének 90 százalékát a kormány biztosította, ehhez mintegy 250 ezer lejjel járult hozzá a megyei önkormányzat. Utóbbi összeget novemberben kapták meg, ám időhiány miatt nem tudták felhasználni, így visszautalták a megyei tanácsnak, amely az idei költségvetésből újra átutalta.
Bokor szerint további 600 ezer lejre lenne szükségük a munkálatok véglegesítéséhez, a helyzetet azonban nehezíti, hogy Parajd nem kapott az államtól költségvetés-kiegészítést, így több mint 1,3 millió lejjel kevesebből gazdálkodhat, mint az előző években. Nagy szükségük lesz tehát a megyei tanács segítségére, ahonnan ígéretet is kaptak a szükséges összeg előteremtésére, az erre vonatkozó igénylést a dokumentáció elkészülte után adhatják le – fejtette ki Bokor Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!