
Fotó: Farkas Antal
Körvonalazódik az évek óta vitatott sorsú parajdi gyógyfürdős wellnessközpont elindítása: a Hargita megyei község önkormányzata kétéves, számos vállalkozóval folytatott tárgyalássorozat után úgy döntött, céget alapít, ennek ügykezelésébe adja a készülő balneológiai komplexumot.
2014. október 27., 16:212014. október 27., 16:21
A létesítmény befejezésére egyébként legutóbb a Hargita megyei önkormányzat kalákaprogramja során kaptak anyagi támogatást, az október 14-én kiosztott költségvetés-kiegészítésből 50 ezer lejt juttattak a sóvidéki turizmus egyik ígéretes központjának.
Mint Parajd polgármestere, Bokor Sándor elmondta, ez csak töredéke a továbbiakban szükséges munkálatok, beruházások értékének, ám a segítség jól jön. Eközben a vidékfejlesztési minisztériumtól mintegy tízszer ekkora összegre kaptak ígéretet az Országos Vidékfejlesztési Program keretében, a beruházás összköltségének – körülbelül 3 millió euró – mintegy kilencven százalékát pedig a turisztikai minisztérium biztosította.
Mint arról több ízben is írtunk, a parajdi wellnessközpont és gyógyfürdő munkálatai több mint öt éve kezdődtek el. A beruházások nagyja már megvalósult, az épületet 2010 decemberében fel is avatták Elena Udrea akkori turisztikai miniszter jelenlétében. Szükség van azonban még bizonyos munkálatokra, felszerelések beszerzésére.
Egyebek mellett a beléptető- és vízmelegítő rendszer, illetve a belépőkkel összehangolt ruhásszekrények beszerzése és beüzemelése van hátra, az áramellátást pedig napenergiát hasznosító rendszerrel oldanák meg. Bokor szerint a fejlesztések elkészültével, jövő tavasszal a wellnessközpontot üzembe is helyeznék. A magánszféra bevonásának ötletét azonban nem vetették el: a komplexumhoz szállodát is kellene létesíteni, amelyet egy privát céggel együttműködve valósítanának meg.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!