
Megerősítette a bukaresti képviselőház szerdán azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román ortodox egyháznak juttatta a Kovászna fürdővárosban álló Fenyő Szállót.
2015. február 26., 11:192015. február 26., 11:19
Egy évvel korábban a szenátusban elbukott a jogszabály a kormánypártok akkori viszálykodása miatt, de az ügyben a képviselőház volt a döntő ház, amely 316 szavazattal hét ellenében (14 tartózkodás mellett) jóváhagyta a Ponta-kabinet 2013 decemberében hozott rendeletét.
Az RMDSZ részéről felszólaló Cseke Attila képviselő az arányosság elvét sértő diszkriminatív eljárásnak minősítette az ortodoxoknak juttatott ajándékot, hozzátéve, hogy ezzel sérült az állam semleges mivolta az egyházakkal szemben.
„Elfogadhatatlan az a tény, hogy a kormány egy közpénzből épített ingatlant az ortodox egyház kezelése alá helyez, főleg abban a kontextusban, hogy csak Kovászna megyében a Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították, a volt katolikus leánygimnázium épületét pedig még mindig nem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának” – idézte a képviselőt az RMDSZ hírlevele.
A román kormány 2013. december 18-án hozott sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja a hatemeletes 89 szobás kétcsillagos szállodát, és a hozzá tartozó kezelőközpontot és sportpályákat.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban a bukaresti kormánynak a székelyföldi etnikai arányok megváltoztatását célzó törekvéseként értelmezte és „arcátlan diszkriminációnak” nevezte az ortodoxoknak juttatott adományt, mondván, hogy a történelmi magyar egyházak nem szoktak hasonló ajándékokat kapni.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár bejelentette: pert indít a román kormány ellen.
Ioan Selejan akkori székelyföldi ortodox érsek tavaly áprilisban azt állította: az ortodox egyház bárki számára nyitott intézményként kívánja működtetni a kovásznai Fenyő szállodát, és nem akarja az ingatlan által megváltoztatni a város etnikai arányait. A magyar többségű székelyföldi város lakosságának mintegy 30 százaléka ortodox.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!