
Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 11., 09:262009. szeptember 11., 09:26
A szervezet 2002-ben vásárolta meg az első ingatlant, amelyet felújítottak, kibővítettek, és 2004-ben már az első gyerekek is beköltözhettek – tudtuk meg a központ egyik vezetőjétől, Soós Attilától. A Szivárvány-ház vagy domonkosok háza néven ismert ingatlan szolgál most a szervezet székhelyéül, ugyanakkor 23 kiskorúnak is otthont biztosít.
A gyerekekkel rendkívül kedves, türelmes nővérek foglalkoznak: ottjártunkkor épp Szerafina nővér segített néhány kislánynak piros szívecskéket ollózni papírból. A gyerekek elmondták: a formákat ajándékul szánják mindazoknak, akik eljönnek majd a vasárnapi koncertre: a zenészeknek, a szponzoroknak, a segíteni akaró vendégeknek. Dr. Földes Béla, a szervezetet fenntartó alapítvány alelnöke elmesélte: van olyan gyerek, aki kilencévesen került az otthonba, úgy, hogy még egyáltalán nem járt iskolába.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, a gyerkőcök nagyszerűen integrálódnak a falusi vagy akár városi iskolák osztályközösségeibe: olyan is van köztük, aki kiemelkedő tanulmányi eredményekkel büszkélkedhet. A ferences házban laknak a legnagyobbak, összesen kilencen: közülük a legtöbben már középiskolába járnak, Nagyváradra vagy a környékre.
Az alapítvány dolgozói azt remélik, mindannyiuknak sikerül egy szakmát elsajátítani, és aztán megállni a saját lábán. De innen nem kerül az utcára senki, amikor betölti a tizennyolcadik életévét. Földes doktor azt mondja, itt akár 26 éves korig is ellakhat bárki, s ha nem sikerül lakást és munkát szereznie, az alapítvány alkalmazásába is állhat.
A Tarka Kövek Háza azért kapta ezt a nevet, mert az ide került gyerekek – valahányan 3 és 13 éves kor közöttiek – több nemzetiséget képviselnek: magyarok, románok és romák egyaránt vannak köztük. Földes kiemelte: fontosnak tartják, hogy mindannyian megőrizzék a nemzeti identitásukat, és egyben egymás kultúráját is megismerjék és megszeressék.
Az alapítvány egyéb pénzszerzési lehetőségeken is gondolkodik.
Hamarosan elindítják asztalosműhelyüket, illetve folyamatosan dolgoznak ötvenhektárnyi termőföldjükön is, amelynek terméséből el nem adnak ugyan, de legalább a Tarka Kavicsok Házának udvarán tartott házijószágok etetését megoldják. A jótékonysági koncertre vasárnap, szeptember 13-án este hétkor kerül sor a római katolikus székesegyházban.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.