Az év elején helyi elutasítást és országos visszhangot váltott ki a Srí Lanka-i pékek foglalkoztatása a Hargita megyei Gyergyóditróban
Fotó: Beliczay László
Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek második csomagját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.
2020. november 03., 22:352020. november 03., 22:35
2020. november 03., 22:402020. november 03., 22:40
Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették. Kiss Tamás társadalomkutató elmondta, a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát, illetve muszlimot szomszédként.
Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok e tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, ugyanakkor az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csupán a romániai, hanem a magyarországi értéket is.
Toró Tibor kutató a kolozsvári ismertetőn elmondta, a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, a különbségek azonban nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerőpiaci konkurencia képzete, az úgynevezett jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem.
Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást és a középmezőnyben helyezkednek el. Körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Amint Toró Tibor megjegyezte: ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi szempontból, vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra. Megjegyezte: a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.
Amint Kiss Tamás elmagyarázta: a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg pusztán a belső reprodukcióra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint.
Kiss Tamás megjegyezte: a 2015-ös menekültválságot követően a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.
Tettlegesség, rongálás, fenyegetés, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt vettek őrizetbe szombaton, október negyedikén öt kiskalotai férfit egy feljelentés nyomán.
A Marosvásárhely melletti Nyárádtőn múködő Electromureș vállalat új kazettás magnót dobott piacra.
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
szóljon hozzá!