Az év elején helyi elutasítást és országos visszhangot váltott ki a Srí Lanka-i pékek foglalkoztatása a Hargita megyei Gyergyóditróban
Fotó: Beliczay László
Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek második csomagját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.
2020. november 03., 22:352020. november 03., 22:35
2020. november 03., 22:402020. november 03., 22:40
Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették. Kiss Tamás társadalomkutató elmondta, a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát, illetve muszlimot szomszédként.
Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok e tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, ugyanakkor az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csupán a romániai, hanem a magyarországi értéket is.
Toró Tibor kutató a kolozsvári ismertetőn elmondta, a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, a különbségek azonban nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerőpiaci konkurencia képzete, az úgynevezett jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem.
Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást és a középmezőnyben helyezkednek el. Körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Amint Toró Tibor megjegyezte: ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi szempontból, vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra. Megjegyezte: a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.
Amint Kiss Tamás elmagyarázta: a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg pusztán a belső reprodukcióra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint.
Kiss Tamás megjegyezte: a 2015-ös menekültválságot követően a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!