
Fotó: Cristi Vescan
Nemcsak Kolozsváron, hanem a Szilágy megyei Szilágyszámsonban, a Hargita megyei Borszéken, valamint Brassóban és Sepsiszentgyörgyön is megszervezi immár hagyományos szalonnafesztiválját az Erdélyi Kézmíves Céh. Molnár Attila, az egyesület vezetője az idei fesztiválok újdonságairól beszélt a Krónika megkeresésére, elárulva azt is, mi mindent kínálnak a disznóságok mellé a rendezvényeken.
2024. január 26., 14:002024. január 26., 14:00
Erdélyi kitekintéssel szervezi meg idén is a Szalonnafesztet az Erdélyi Kézmíves Céh: nemcsak Kolozsváron, hanem Szilágysámsonban, Borszéken, Brassóban és Sepsiszentgyörgyön is megmérettetnek a finomságok. Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az immár 14. alkalommal tartandó kolozsvári vásár hosszabb lesz, mint a korábbi években,
Fotó: Cristi Vescan
„Már csütörtökön, február elsején 14 órakor megnyílik a fesztivál a Bulgakov udvarán. Huszonkét termelő kínálja majd a portékáját, többnyire kincses városbeliek, de Székelyföldről is jönnek néhányan. Nemcsak szalonnákat lehet majd kóstolni, de lesz húsos, mustáros, savanyúságos, mézes stand is, sőt sajtok, borok, pálinkák is várják az érdeklődőket. Most találtunk egy helyi mustárkészítőt, aki saját terméket készít, ez azért is jó, mert a szalonna mellé igencsak illik” – mondta el Molnár Attila. Rámutatott, már tavaly is nagy sikerrel zajlott és idén megismétlik, hogy szombat este, a zsűrizés után a Bulgakov emeleti termében borkóstolót tartanak: Vincze László borszakértő mutat be vörös borokat, de jelen lesz erdélyi fehérbort termelő szakmabeli is. Az eseményről a zenei aláfestés sem hiányzik: Varga András gitárművész lép majd fel.
Fotó: Cristi Vescan
„A borkorcsolyák szalonnák, túrók, sajtok lesznek, sőt hagyományos csörögét is kínálunk. Idén újdonság, hogy a borkóstoló keretében kiselőadást is meg lehet majd hallgatni: Vincze Péter mangalicatenyésztő és Kerekes Antal böllér, aki a fesztiválnak szintén visszatérő versenyzője, előadást tart majd a disznóvágás hagyományairól, a szalonnák típusairól” – mondta el a főszervező. Hozzátette,
„Sok gazda megnyitja borpincéjét erre az alkalomra, a borpincesoron tartják a szalonnák versenyét. Ez azért is jó, mert a szabadtéren télen lehet melegedő tüzeket is gyújtani, szalonnasütésre is sor kerül – amire ugye Kolozsváron a Bulgakov udvarán nem nyílik lehetőség” – mondta el a főszervező. Mint sorolta, szintén február 9-én és 10-én szervezik meg a fesztivált a Hargita megyei Borszéken, ahol tavaly nagy sikernek örvendett a rendezvény.
„A rendezvények sokszor egymásra tevődnek a különböző településeken, hiszen a szalonnafesztiválnak nagyjából egy hónap a futamideje: általában karácsony táján vágják a disznókat, és a szalonnának 6-8 hétre van szüksége a pácolódáshoz, érlelődéshez. Tehát leghamarabb január végén lehet érett szalonnát tenni az asztalra, aztán lassan jön a nagyböjt, ami idén február közepén kezdődik, ekkor már hagyományosan nem a zsíros ételeké a főszerep” – fejtette ki Molnár Attila. Hozzátette, ezért ez a fesztivál jellegzetesen a farsangi időszakba illeszkedik.
Fotó: Cristi Vescan
„Nem is baj, hogy egymásra tevődnek a fesztiválok a különböző településeken, hiszen nagy a távolság Brassó, Borszék, Kolozsvár, Szilágysámson között, így eloszlanak a résztvevők, az esemény pedig elsősorban a helyieket szólítja meg” – mondta a főszervező. Kérdésünkre ismertette azt is, hogy miként zajlik a kolozsvári zsűrizés: szombaton 3 órától kezdődik, és másfél-két óra, amíg végigkóstolják a szalonnákat.
Utóbbiak a fesztivál, és egyáltalán a szalonna támogatóiként, rajongóiként vesznek részt a kóstolásban. „Aki kedvet kap arra, hogy az úgymond amatőr zsűriben részt vegyen, az jelentkezhet, várjuk szeretettel” – mondta a főszervező. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szalonnafesztivált február 15. és 18. között szervezik Brassóban, Sepsiszentgyörgyön pedig valamikor márciusban.
Fotó: Cristi Vescan

Kis rendezvényből mozgalommá nőtte ki magát az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett Szalonnafeszt, azaz a szalonnák, sonkák versenye, amelyet idén a korábbiakhoz képest további helyszínekkel bővítenek a szervezők.

A szalonnák fűszeres ízvilágát ismerhetik meg azok, akik március 11–13. között a kolozsvári Bulgakov kávéház udvarára látogatnak, ugyanis idén tizedik alkalommal szervezi meg a SzalonnaFesztet az Erdélyi Kézműves Céh.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!