Tamás Sándor: egy jogszabályt nem megtámadni kell, inkább alaposan elő kellene készíteni azt
Fotó: Kocsis B. János
Bár a közigazgatás működése szempontjából a jelenlegi, sürgősségi kormányrendelettel hatályba léptetett közigazgatási törvénykönyv jobb, mint a korábbi változat, ebben a formában sem felel meg a mindennapi elvárásoknak – értékelt hétfői sajtótájékoztatóján a Krónika kérdésére Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, akit annak kapcsán faggattunk, hogy a múlt héten az ombudsman alkotmányossági óvást emelt a két hónappal ezelőtt hozott sürgősségi kormányrendelet ellen. Renate Weber arra hivatkozott, semmilyen sürgősség nem indokolta, hogy a kormány a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási módszerrel avatkozzék be a törvényalkotás folyamatába.
2019. szeptember 02., 18:542019. szeptember 02., 18:54
2019. szeptember 02., 21:072019. szeptember 02., 21:07
Tamás Sándor hangsúlyozta, az új törvénykönyv visszalépést jelent a nyelvhasználati és kisebbségi jogok terén; a közigazgatás szempontjából jobb ugyan, mint a korábbi változat, de még ebben a tekintetben is sokat lehetne javítani rajta.
– fogalmazott a székelyföldi politikus, aki szerint minden nagyobb módosításnak úgy „fut neki” a kormány, hogy nem mérlegeli annak következményeit. Mint mondta:
Az RMDSZ-es tanácselnök ugyanakkor rámutatott, nem annak a híve, hogy egy jogszabályt meg kell támadni, inkább alaposan elő kellene készíteni. „Amikor az ország közigazgatási rendszerére vonatkozó jogszabályt fogad el a kormány, előtte komoly hatástanulmányokat kellene készíteni. Valamit letesznek az asztalra, mert előírja a törvény, de annak a tartalmi része általában nem ér semmit. A jelenlegi közigazgatási törvénykönyvben is vannak olyan részek, amelyeket nem gondoltak végig, hogy mit eredményez a gyakorlatban” – részletezte. Példaként említette, hogy
A rendes tanácsülések pontos napirendjét hét nappal korábban le kell közölni, miközben rendkívüli tanácsülést csak „katasztrófa határát súroló”, valóban rendkívüli esetekben lehet összehívni. „Megítélésem szerint az is rendkívüli helyzet, ha egy európai uniós vagy éppen kormányzati pályázatra a dokumentációt csak határidő előtt három nappal tudunk összeállítani, általában éppen a különböző állami hatóságok késlekedő jóváhagyásai miatt. Lehetőséget kellene biztosítani, hogy ilyen esetben összehívjuk a testületet. Látszik, hogy nem gondolták végig, mit jelent ez a gyakorlatban” – összegezte Tamás Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!