Javultak az érettségi jegyek tavalyhoz képest

Az írásbeli próbák közül az átmenési arány magyar nyelv és irodalomból volt a legmagasabb: a vizsgára jelentkező tanulók 94,4 százaléka szerzett ötösnél nagyobb jegyet. Ez volt egyébként az első év, amikor – a román próbához hasonlóan – magyar írásbelire is eltérő tételsorokat dolgoztak ki a reál és a humán profilú osztályt végzettek számára.

Román nyelv és irodalomból a diákok 78,9 százaléka vette sikeresen a megmérettetést, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból 77,72 százalékuk örülhetett átmenő osztályzatnak, míg a szaknak megfelelő választható tárgy írásbelijén a végzősök 80,16 százaléka lehet elégedett. Az érettségire jelentkező 161682 diákból csalás és puskázás miatt 273 tanulót zártak ki a vizsgákról, mintegy tízezren pedig nem jelentek meg a próbákon.

A középiskolákban az eredményeket hétfő délelőtt hozzák nyilvánosságra, a jegyükkel elégedetlen végzősök pedig délutánig nyújthatnak be óvást a középiskolákban, a dolgozatok újbóli kiértékelése csütörtökig zajlik, a végleges eredményeket pénteken függesztik ki.

A megbukott diákoknak jó hír, hogy már nemcsak az őszi pótérettségin próbálkozhatnak az oklevél megszerzésével, az oktatási minisztérium döntése alapján ugyanis február–márciusban tavaszi vizsgaszessziót is szerveznek a végzősök számára. A tanulók október és január között ingyenes felkészítőkön is részt vehetnek azokból a tantárgyakból, amelyekből nem sikerült átmenő jegyet szerezniük a korábbi években.

Kérdéses ugyanakkor, hogy az érettségi vizsga a tizenkettedikes diákok valós tudását tükrözi-e, hiszen az idén végzett középiskolásoknak csupán kétharmada iratkozott be a megmérettetésre, a többi diákot vagy megbuktatták tanáraik, vagy felkészületlennek érezték magukat a megmérettetésen való részvételre. Információink szerint az elmúlt években bevezetett, egyre szigorúbb vizsgafeltételek miatt számos tanintézet eleve nem is zárja le, és ezáltal nem engedi érettségizni a rosszul teljesítő végzősöket, hogy a vizsgán ne rontsák az átmenési arányt.

Az illetékesek elmondása szerint elsősorban a szakiskolákban nevezhető jelenségnek a végzősök távolmaradása: ők egyrészt nem érzik magukat eléggé felkészültnek, másrészt érettségi oklevél nélkül is érvényesülnek.