Csángó asszonyok az idei Nagyboldogasszony búcsún a bukovinai Kacsikán
Fotó: MCSMSZ
Nagyon sok csángó magyar fiatal választja a külföldi munkavégzést a középiskola, az érettségi helyett, így az értük, velük dolgozó pedagógusoknak örömet jelent, ha a fiatalok továbbtanulnak, itthon maradnak. Pogár Lászlót, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökét a csángó fiatalok lehetőségeiről, az idei érettségi eredményekről és a szervezet nyári tevékenységéről kérdeztük.
2021. augusztus 30., 07:552021. augusztus 30., 07:55
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységei közül az egyik legfontosabb a magyar nyelv oktatása a csángó magyar falvakban. A szervezet, valamint annak pedagógusai természetesen nem csak az anyanyelvoktatásra koncentrálnak; céljuk, hogy segítsék a fiatalokat az elindulásban, esetleg a továbbtanulás fele vezető úton, vagy hogy megmutassák azokat az értékeket, amelyek miatt érdemes a külföldi munka helyett az itthon maradást választani.
A fiatalok közül hárman szeretnének külföldre (többek között Németországba) menni, ott munkát vállalni, a többiek Romániában szeretnének tanulni vagy munkát találni.
Pogár László, az MCSMSZ elnöke szerint az elmúlt években nőtt az érdeklődés a továbbtanulás iránt, amit valószínűleg az is ösztönöz, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ösztöndíjprogram keretében támogatja a fiatalok ilyen irányú törekvéseit.
Augusztusban hagyományőrző tábort szerveztek csángó gyerekeknek a Hargita megyei Borospatakon
Fotó: MCSMSZ
Tapasztalatai szerint egyre több fiatal akar, próbál otthon maradva gazdálkodni, vállalkozást indítani. Pogár László úgy véli, nem csak a csángó fiatalok hozzáállása, magatartása változik ilyen szempontból, hanem a negyven-, ötvenéves nemzedék tagjaié is, akik a kilencvenes években még a külföldi munka mellett tették le a voksukat, most pedig hajlanak arra, hogy hazajöjjenek, itthon „próbáljanak szerencsét”.
„Ez bizonyos mértékben a pandémiás helyzet eredménye is, az embereknek fontosabbak lettek a gyökerek, a család, az otthon” – állapította meg a Krónikának a csángószövetség vezetője. Hozzátette, elsősorban saját benyomásai alapján tud beszélni, hiszen nincsenek statisztikák, a mai napig nem létezik például arra vonatkozó számadat, hány csángó magyar él, dolgozik külföldön.
Példaként említette, hogy vannak olyanok, akik Németországból hazaköltözve nemcsak tudásukat és tapasztalataikat, hanem akár szerszámaikat, eszközeiket is magukkal hozva igyekeznek építőipari vállalkozást indítani, mások gumiabroncsszervizt, autómosót készülnek nyitni. „Sok, harmincas évei elején járó fiatal akar hazatérni, próbál itthon szerencsét. Úgy vélem, a térségben vannak lehetőségek, sok szempontból szűz a terület, így egy-egy jól kigondolt ötlet sikert hozhat” – vélekedik Pogár László.
Fotó: MCSMSZ
Egyébként az MCSMSZ tevékenységei nyáron sem szüneteltek, óvódásoknak és iskolásoknak is tartottak foglalkozásokat, nyári iskolát. Pogár szerint mindez különösen fontos annak érdekében, hogy munkájuk zökkenőmentes, gördülékeny legyen, továbbá hogy a gyerekek ne maradjanak ki hosszú hónapokon keresztül a magyar oktatásból, hanem meglegyen egyfajta folytonosság. Ezek a nyári foglalkozások kötetlenebbek, mint az év közbeni oktatás, nem az írás-olvasáson van a hangsúly, hanem a mesék, a rajzolás, az éneklés, a játék kap nagyobb teret.
„A szülők, a gyerekek egyaránt szeretik ezeket a programokat, a gyerekek szívesen, nagy örömmel mennek” – számolt be lapunknak Pogár László, hozzátéve, mivel Szászkúton még nem volt megfelelő infrastruktúra a nyári programok lebonyolításához, kirándulással pótolták a tevékenységeket.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetség jövőbeli tervei kapcsán a szervezet vezetője elsősorban azt emelte ki, hogy egyelőre az őszi iskolakezdésre koncentrálnak. Remélik, szeptember 13-án legalább hibrid formában elkezdődhet majd az oktatás, de igyekeznek felkészülni az esetleges online oktatásra is, ami sok nehézséget jelent a csángó magyarok lakta településeken, hiszen az internethez való hozzáférés igencsak változó, ingadozó a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás