Ismét támadnak a medvék

 A háromszéki Martonos mellett egy bocsait védő anyamedve sebesítette meg a nyáját legeltető pásztort, mert a bocsokat megtámadták a pásztorkutyák. Homoródszentmárton és Lövéte közelében egy lovat és egy szarvasmarhát pusztított el a medve, Tusnádfürdőn pedig betört egy udvarra, és féltucatnyi tyúkot ölt meg. A Kászonaltíztől öt kilométerre fekvő esztenán május másodikán történt medvetámadás, akkor két pásztort is megsebzett a vad.

A két kászonújfalvi férfi sérülései nem bizonyultak súlyosnak, így viszonylag hamar hazatérhettek a kórházból, ahol veszettség elleni védőoltást is kaptak. Kérdésünkre Bodó Imre kászonaltízi alpolgármester azt mondta, bár háziállatokat a korábbi években is ölt a medve a község környékén, emberre nem támadt.

A Kászonok környéki vadászterületet ügykezelő Csíki Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetője, Bencze István szerint ezen a területen tavaly kilőttek egy medvét, amely háziállatokra támadt. A mostani támadás után is járt többször a vadőr a területen, de a nagyvad eltűnt, nem látták. „Megpróbáljuk elriasztani a területről gumilövedéket használva. Ha viszont nem sikerül, és továbbra is veszélyt jelent, vagy támad, akkor kérni fogjuk a minisztériumtól a kilövési engedélyt” – mondta Bencze.

Tavasszal ritka
a medvetámadás

Mihai Pop, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakembere a Krónikának elmondta, tavasszal nem gyakori a medvetámadás, hiszen az erdőkben akad eleség bőven, a bocsokat féltő anyaállat pedig nem vándorol nagy területen. Ha emberrel találkozik és megijed, vagy különösen ha kutyák támadják a kicsinyeit, persze hogy védi őket. A „medvetámadások” szezonja azonban a június–augusztusi időszakban van, szögezte le Pop.

A nyári hőségben ugyanis kiszárad a fű, még nem érnek az erdei gyümölcsök, így a medve sokat kóborol élelem után kutatva, így nagyobb a valószínűsége, hogy legeltető pásztorokkal találkozik, és gyakrabban bemerészkedik a falvakba is, hogy ennivalóhoz jusson.

Both József, a hargitai Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa lapunknak elmondta, Tusnádfürdőre jár be sok medve, mert ott az átjáró a Hargitáról a Csomád-tömb felé, ugyanakkor a turisták sok ételmaradékot eldobnak, ami odacsalogatja a nagyvadat. A környezetvédő szakember hangsúlyozta, nem szűkült be a vadak élettere, hiszen a 10–20 évvel ezelőtt kivágott erdők helyén már újranőtt a növényzet. A nagyvadak inkább azért merészkednek a települések közelébe, mert folyamatos az erdőkitermelés és a szállítás, és ennek zaja zavarja az állatokat. Az ügynökség bemutató jelleggel több villanypásztort felszerelt a megyében, hogy ily módon csökkentsék a medvekárokat, mondta Both Imre.  Emellett a vadásztársaságok is figyelik a települések közelében járó medvéket, hogy ha kell, átköltöztessék vagy kilőjék azokat.

Hargita megyében tavaly a környezetvédelmi ügynökség szakemberei szerint 850 és 1000 között mozgott a medvék száma. A megye 18 vadásztársulatához tartozó 45 vadászterületen végzett vadszámlálás a vége felé közeledik, várhatóan május 20-áig készül el.

Tusnádfürdőt
nem lehet bekeríteni

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a Krónikának elmondta, nem tudják távol tartani a medvéket a fürdővárostól. „Nem keríthetjük be egész Tusnádfürdőt, hiszen a turisták is sétálnak. Az erdők a közbirtokosság tulajdonában, a vadásztársaságok kezelésében vannak, a tanács ott nem tehet semmit” – fogalmazott az elöljáró. Elmondta, a környezetvédelmi hatóság támogatásával villanypásztorokat szereltek fel azokon a területeken, ahol a leggyakrabban járnak a nagyvadak, és számtalan táblát állítottak, figyelmeztetve a kirándulókat a medveveszélyre.

Albert elmondta, az elmúlt években Tusnádfürdőn nem támadt emberre medve, de számtalan szemeteskukát, kerítést, kaput tört össze, és rengeteg háziállatot elpusztított. A helybelieknek sok bosszúságot okoz, viszont az idelátogató turisták számára látványosság a kukázó medve, mondta a polgármester.

Mint arról beszámoltunk Kovászna, Hargita és Vrancea megye környezetvédelmi hivatalai és civil szervezetei a részt vesznek a Life+ elnevezésű hárommegyés, 2,1 millió lej értékű uniós projektben,  melynek célja a barnamedvék védelme. A projekt keretében medve-népszerűsítő honlapot is létrehoztak, a www.carnivoremari.ro honlap az egyetlen az országban, amely naprakész adatokat közöl a medvékről, a barlangokról, a medvetámadásokról és a medvekárokról.

Bíró Blanka, Kovács Attila