Rossz vadgazdák. Borboly Csaba szerint elsősorban széles körű megelőzési intézkedéseket kellene foganatosítani
Fotó: Haáz Vince
A környezetvédők kilövési kvótaként kezelik a szakminisztérium által közvitára bocsátott, a nagyvadakat érintő beavatkozási keretszámokat, és hevesen tiltakoznak ellene. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a meghatározott számú medve és farkas befogásáról, elszállításáról vagy kilövéséről szóló újabb rendelettel a tárca folytatja „struccpolitikáját”, nem segíti elő az észszerű és szakszerű vadgazdálkodást.
2019. június 20., 16:192019. június 20., 16:19
2019. június 20., 16:262019. június 20., 16:26
Közvitára bocsátotta a környezetvédelmi tárca a 140 barnamedvét és 94 farkast érintő beavatkozási kvótáról szóló miniszteri rendeletet. A környezetvédők pár nap alatt több tízezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek. Ugyanakkor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint ez is csak egy „látszatintézkedés”. A közvitára bocsátott rendeletben Grațiela Leocadia Gavrilescu környezetvédelmi miniszter azzal érvel, hogy
Ám a magyarázat nem hatotta meg a „zöldeket”: az Agent Green környezetvédelmi civil szervezet internetes aláírásgyűjtést indított a rendelet ellen tiltakozva. Eddig csaknem 50 ezren írták alá a petíciót, amely kilövési kvótaként kezeli a beavatkozási tervben szereplő számokat. A civilek június 26-ra személyes találkozó kértek a minisztertől, amelyen átnyújtanák a tiltakozó beadványt, és ismertetnék a rendelettel kapcsolatos kifogásaikat. A civilek szerint a veszélyes medvék problémáját minden esetben külön kell elemezni, nem a kilövési kvóta jelenti a megoldást. Szerintük
Arra hivatkoznak, hogy senki nem ismeri a barnamedve- és a farkaspopuláció valós létszámát – szerintük a számok, amelyekre a beavatkozási kvótát alapozzák, túl optimisták.
A korábbi rendelet új fejezete
A környezetvédelmi minisztérium közvitára bocsátott rendelete nem újdonság: a 2017-ben kiadott, eddig érvényben levő miniszteri rendelet „folytatása”, amely a beavatkozási keretre vonatkozik: legyen szó a vad befogásáról, elszállításáról vagy kilövéséről – pontosított megkeresésünkre Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott,
„Ilyen szempontból a rendelet fontos, de nem hoz különösebb változást az eddigiekhez képest. Továbbra is fenntartom, hogy az ember és a nagyragadozók közötti konfliktus egy összetett probléma, amelyre csak számos szakterület bevonásával lehet megoldást találni, és megelőző intézkedések bevezetésére van szükség” – szögezte le az RMDSZ politikusa.
Véleménye szerint azokban az esetekben, amikor megkérdőjelezhetetlen a vad veszélyes viselkedése, valóban gyors beavatkozásra van szükség, ám a környezetvédelmi minisztériumnak elsősorban széles körű megelőzési intézkedéseket kellene foganatosítania. Emlékeztetett, a témában kidolgozott akcióterv is tartalmazza, hogy azokban a térségekben, ahol kiugróan magas a medvék száma, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető módon bevezetett megelőzési kvótára van szükség: vagyis hogy piramisszerűen minden korosztályból „kivonjanak” egyedeket. „Észszerű és szakszerű vadgazdálkodásra van szükség. Ezért támogatjuk a Szent István Egyetem vadgazda szakának tevékenységét, kutatásokat, elemzéseket végzünk, létrehoztuk a Hargita megyei tájgazdálkodási munkacsoportot, mert további pénzforrásokra és megoldásokra van szükség” – részletezte Borboly Csaba.
Elfogadható együttélési szintet kell „beállítani”
A megyeelnök szerint a kormány nem teszi a dolgát, az erdészeti és a mezőgazdasági minisztériumok nem hívják le az elérhető európai uniós forrásokat, a környezetvédelmi minisztérium pedig „struccpolitikát folytat, és leáll a látszatintézkedéseknél”, holott már az Európai Unió ingerküszöbét is elérte a probléma. Nálunk nem az a gond, mint Nyugat-Európában, ahol gyakorlatilag kiirtották a ragadozókat, hanem éppen ellenkezőleg: folyamatosan növekszik a létszám, és elfogadható együttélési szintet kell „beállítani” – hangsúlyozta Borboly Csaba. Szerinte a témakör összetett, de nem lehetetlen a megoldás, Hargita megye pedig az egyik legérintettebb terület, ezért tartják kiemelkedően fontosnak a megelőzést.
A Mezőségen „nincs mit keresnie” a medvének
Hétvégére kiderül, hogy becslések szerint hány medve él jelenleg Maros megye területén. Ábrán Péter, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitásért felelős szakembere a Székelyhonnak elmondta, hogy a vadszámlálási adatokat június 20-ig kell összesíteni és továbbítani a szakminisztériumhoz. A tavalyi adatok tükrében nyilvánvaló, hogy az optimális létszámnál, azaz mintegy 300 példánynál jóval több nagyvad él Maros megyében, akár ennek háromszorosa is. Ábrán Péter szerint a pontos számadatok ismerete nélkül is kijelenthető, hogy a Mezőségen és a dombvidéken nincs mit keresnie nagyvadnak: véleménye szerint azokat a példányokat, amelyek ott élnek – olyan területeken, amely nem az ő életterük –, el kell szállítani, vagy ki kell lőni. Maros megyében idén két medve kilövését engedélyezték, és további 11 kérés nyújtottak be, utóbbiakra egyelőre nem érkezett válasz. Napi szinten 4-5 írásos panasz érkezik a medve által okozott rongálásokról, károkról. Ezeket rendszerint felmérik a helyszínen. Tavaly több mint kétszáz, a medve által okozott kártérítési iratcsomót állítottak össze, ezekben egyenként legalább 1200–1500 lejes károkat állapítottak meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás