Rossz vadgazdák. Borboly Csaba szerint elsősorban széles körű megelőzési intézkedéseket kellene foganatosítani
Fotó: Haáz Vince
A környezetvédők kilövési kvótaként kezelik a szakminisztérium által közvitára bocsátott, a nagyvadakat érintő beavatkozási keretszámokat, és hevesen tiltakoznak ellene. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a meghatározott számú medve és farkas befogásáról, elszállításáról vagy kilövéséről szóló újabb rendelettel a tárca folytatja „struccpolitikáját”, nem segíti elő az észszerű és szakszerű vadgazdálkodást.
2019. június 20., 16:192019. június 20., 16:19
2019. június 20., 16:262019. június 20., 16:26
Közvitára bocsátotta a környezetvédelmi tárca a 140 barnamedvét és 94 farkast érintő beavatkozási kvótáról szóló miniszteri rendeletet. A környezetvédők pár nap alatt több tízezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek. Ugyanakkor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint ez is csak egy „látszatintézkedés”. A közvitára bocsátott rendeletben Grațiela Leocadia Gavrilescu környezetvédelmi miniszter azzal érvel, hogy
Ám a magyarázat nem hatotta meg a „zöldeket”: az Agent Green környezetvédelmi civil szervezet internetes aláírásgyűjtést indított a rendelet ellen tiltakozva. Eddig csaknem 50 ezren írták alá a petíciót, amely kilövési kvótaként kezeli a beavatkozási tervben szereplő számokat. A civilek június 26-ra személyes találkozó kértek a minisztertől, amelyen átnyújtanák a tiltakozó beadványt, és ismertetnék a rendelettel kapcsolatos kifogásaikat. A civilek szerint a veszélyes medvék problémáját minden esetben külön kell elemezni, nem a kilövési kvóta jelenti a megoldást. Szerintük
Arra hivatkoznak, hogy senki nem ismeri a barnamedve- és a farkaspopuláció valós létszámát – szerintük a számok, amelyekre a beavatkozási kvótát alapozzák, túl optimisták.
A korábbi rendelet új fejezete
A környezetvédelmi minisztérium közvitára bocsátott rendelete nem újdonság: a 2017-ben kiadott, eddig érvényben levő miniszteri rendelet „folytatása”, amely a beavatkozási keretre vonatkozik: legyen szó a vad befogásáról, elszállításáról vagy kilövéséről – pontosított megkeresésünkre Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott,
„Ilyen szempontból a rendelet fontos, de nem hoz különösebb változást az eddigiekhez képest. Továbbra is fenntartom, hogy az ember és a nagyragadozók közötti konfliktus egy összetett probléma, amelyre csak számos szakterület bevonásával lehet megoldást találni, és megelőző intézkedések bevezetésére van szükség” – szögezte le az RMDSZ politikusa.
Véleménye szerint azokban az esetekben, amikor megkérdőjelezhetetlen a vad veszélyes viselkedése, valóban gyors beavatkozásra van szükség, ám a környezetvédelmi minisztériumnak elsősorban széles körű megelőzési intézkedéseket kellene foganatosítania. Emlékeztetett, a témában kidolgozott akcióterv is tartalmazza, hogy azokban a térségekben, ahol kiugróan magas a medvék száma, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető módon bevezetett megelőzési kvótára van szükség: vagyis hogy piramisszerűen minden korosztályból „kivonjanak” egyedeket. „Észszerű és szakszerű vadgazdálkodásra van szükség. Ezért támogatjuk a Szent István Egyetem vadgazda szakának tevékenységét, kutatásokat, elemzéseket végzünk, létrehoztuk a Hargita megyei tájgazdálkodási munkacsoportot, mert további pénzforrásokra és megoldásokra van szükség” – részletezte Borboly Csaba.
Elfogadható együttélési szintet kell „beállítani”
A megyeelnök szerint a kormány nem teszi a dolgát, az erdészeti és a mezőgazdasági minisztériumok nem hívják le az elérhető európai uniós forrásokat, a környezetvédelmi minisztérium pedig „struccpolitikát folytat, és leáll a látszatintézkedéseknél”, holott már az Európai Unió ingerküszöbét is elérte a probléma. Nálunk nem az a gond, mint Nyugat-Európában, ahol gyakorlatilag kiirtották a ragadozókat, hanem éppen ellenkezőleg: folyamatosan növekszik a létszám, és elfogadható együttélési szintet kell „beállítani” – hangsúlyozta Borboly Csaba. Szerinte a témakör összetett, de nem lehetetlen a megoldás, Hargita megye pedig az egyik legérintettebb terület, ezért tartják kiemelkedően fontosnak a megelőzést.
A Mezőségen „nincs mit keresnie” a medvének
Hétvégére kiderül, hogy becslések szerint hány medve él jelenleg Maros megye területén. Ábrán Péter, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitásért felelős szakembere a Székelyhonnak elmondta, hogy a vadszámlálási adatokat június 20-ig kell összesíteni és továbbítani a szakminisztériumhoz. A tavalyi adatok tükrében nyilvánvaló, hogy az optimális létszámnál, azaz mintegy 300 példánynál jóval több nagyvad él Maros megyében, akár ennek háromszorosa is. Ábrán Péter szerint a pontos számadatok ismerete nélkül is kijelenthető, hogy a Mezőségen és a dombvidéken nincs mit keresnie nagyvadnak: véleménye szerint azokat a példányokat, amelyek ott élnek – olyan területeken, amely nem az ő életterük –, el kell szállítani, vagy ki kell lőni. Maros megyében idén két medve kilövését engedélyezték, és további 11 kérés nyújtottak be, utóbbiakra egyelőre nem érkezett válasz. Napi szinten 4-5 írásos panasz érkezik a medve által okozott rongálásokról, károkról. Ezeket rendszerint felmérik a helyszínen. Tavaly több mint kétszáz, a medve által okozott kártérítési iratcsomót állítottak össze, ezekben egyenként legalább 1200–1500 lejes károkat állapítottak meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás