Fotó: A szerző felvétele
2013. március 22., 07:582013. március 22., 07:58
Ebben szerepelne a civilek és környezetvédők által régóta hiányolt kerékpárút-hálózat is, amelynek egy szakaszát a Pece-patak partján már el is kezdték építeni. A polgármester elképzelése szerint a pálya a főtéren is keresztülfutna, ehhez azonban a számára kijelölt Kert (Avram Iancu) utca túl szűkös. Bolojan állítása szerint az előzetes tervek elkészítésével megbízott cég javasolta azt a megoldást, hogy az utca egyik oldalán álló négy házat bontsák le, így kiszélesíthető az úttest, és elfér a kerékpárút. Azontúl azonban, hogy az emeletes házak számos család otthonául szolgálnak, az utca a műemléki védettséggel rendelkező váradi történelmi belváros része, így itt bármilyen bontás törvénybe ütköző. Újságírói felvetésre szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan azt felelte, a bontásra külön engedélyt kérne a művelődésügyi minisztériumtól.
Az ügyben kikértük Sárközi Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő véleményét, ő ugyanis egészen a tavalyi önkormányzati választásig a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnökeként tevékenykedett, mostanra azonban alapítványi tagságától is megfosztották. A tanácsos kijelentette: komolytalannak tartja Bolojan felvetését, annál is inkább, mert műemléki övezetben házat bontani büntetőjogi vétség, másfelől nem reális egy kerékpárutat fontosságban az épített örökség fölé helyezni.
Mindazonáltal úgy vélte, az egyelőre csak elképzelés szintjén létező terv megakadályozására civil összefogásra lesz szükség, amenynyiben pedig konkrét lépésekre kerül sor az önkormányzat részéről, az RMDSZ európai fórumokhoz fordul segítségért.
A Kert utca a város főterét, a Szent László (ma Unirii) teret köti össze az egyetemhez és a köztemetőhöz vezető fasoros Rulikowski úttal (Armatei Române). Itt található Nagyvárad egyik legrégibb fennmaradt háza, illetve egy, román szempontból jelentős saroképület, amely a városvezetőség által elhelyezett emléktáblát is viseli. A tábla azt jelzi, hogy abban az – 1860-ban épült és jelenleg igen rossz állapotban lévő – épületben működött a Nicolae Jiga Alapítvány kollégiuma, ahol a városban tanuló román egyetemisták lakhattak egészen 1884-ig, amikor az internátus átköltözött egy másik épületbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok