2009. április 17., 12:302009. április 17., 12:30
Immár húsz éve annak, hogy minden évben meghal egy csecsemő Kovászna megyében a szennyezett kútvíz miatt – hívta fel a figyelmet Klárik László megyemenedzser a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülésén. Mint tájékoztatott, a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett, ivásra nem alkalmas, nitriteket, nitrátokat, Coli baktériumokat tartalmaz. Éppen ezért szerinte sürgősen ki kell építeni a megye víz- és csatornahálózatát.
“A falusi kutak valóban gyakran szennyezettek. A jelenség oka, hogy általában nem megfelelő ezek elhelyezése” – nyilatkozta a Krónikának Deme Judit, a Kovászna megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
| Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Lapunk információ szerint Hegyközkovácsiban és Tótteleken is szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, ahová Kovácsi is tartozik, elmondta: náluk másféle gondokkal küszködnek, ugyanis a vezetékek minősége nem megfelelő. A községben 3–4 fúrt kút is működik, ezeknek vizét időről időre ellenőrzik, tehát bizonyítottan iható. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe – mondta Szeghalmi, ám ebbe szerinte a község képviselőtestülete nem egyezne bele. Több település lakosai is szenvedtek az elmúlt években a rossz minőségű ivóvíz miatt Bihar megyében, tudtuk meg Ritli Lászlótól, a megyei közegészségügyi hatóság korábbi igazgatójától. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. Bár Ritli pontosan nem tudta megmondani, mi lehetett az oka a szennyezésnek, úgy véli, az sem kizárt, hogy a műtrágya hordozta a mérgező anyagokat. Nagy Orsolya |
Ennek oka szerint, hogy a tulajdonosok nem kérik ki szakember véleményét, mielőtt kutat ásatnak, a család vizét biztosító kút általában oda kerül, ahol fúráskor találnak is vizet. Veszélyes, ha a vízforrás árterületen van, hiszen a patakok, folyók áradása során belefolyhat kútba a fertőzött víz. Gyakran a kutat az istállók, illemhelyek közelébe fúrják, így onnan a talajvízzel bejutnak a szivárgások. A kutak többségéből csak felforralás után lehetne fogyasztani a vizet, sok esetben még ez sem használ, hiszen például a nitritek, nitrátok száz fokon is a vízben maradnak.
Ez a két vegyület – részletezte a szakember – szélsőséges esetben fulladásos csecsemőhalált okozhat, mert károsítja a vörösvértest-sort, és a szervezetben átalakulva növeli a gyomorrák kockázatát. A háztáji kutak módszeres ellenőrzésére nincs az egészségügyi minisztérium által finanszírozott program – tájékoztatott az igazgató hozzátéve, a közegészségügyi szakemberek csak a vezetékes víz minőségét és összetételét ellenőrzik rendszeresen. A háziorvosok azonban gyakran küldenek a laboratóriumba vízmintát, olyan háztartásokban levő kutakból, ahol kisgyerek él.
Deme Judit azonban úgy tudja, az elmúlt hat évben a szennyezett víz miatt bizonyítottan nem került sor csecsemőhalálra Kovászna megyében. Az igazgató szerint sok helyen nem fogyasztják a kutak szennyezett vizét, tudják, hogy az veszélyes, de a teljesen biztonságos megoldás szerinte is az lenne, ha minden közösség számára folyamatosan ellenőrzött vezetékes vizet tudnának biztosítani.
Egy korábban közzétett felmérés szerint Kovászna megye 120 vidéki településén nincs kiépítve a vezetékes ivóvíz- és a szennyvíz-csatorna rendszer. A háromszéki falvak közül csupán Szitabodzán és Gidófalván van csatornarendszer, a többi faluban ülepítő gödrökbe vezetik a szennyvizet, de az is előfordul, hogy az útszéli sáncokba folyik el a használt víz. A felmérésből kiderült, hogy a háromszéki falvak kútjaiból származó víz alig fele iható, mivel helyenként túl alacsonyra fúrták, vagy pedig a kúthoz közel építették az illemhelyet. A Kovászna megyei községekben élők alig 30 százalékának lakásába van bevezetve a vezetékes víz.
Klárik László megyemenedzser lapunkat arról tájékozatta, hogy már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. A Kovászna megyei önkormányzat korábban már az ISPA program révén megnyert 900 ezer eurót.
A nagyszabású terv sikeressége érdekében ebből az összegből leszerződték az Eptisa-MWW-Rodeco spanyol, német tanácsadó konzorciumot, amelynek jelentős nemzetközi tapasztalata van ezen a téren, sikeresen levezettek több hasonló uniós pályázatot. Az egész megyét lefedő víz- és csatornahálózat, valamint az ülepítő állomások terve utolsó száz méteren van. A munkálatok összértéke 88,5 millió euró, ez Kovászna megye legnagyobb beruházása.
Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. A mesterterv a háromszéki városokat és a környékükön levő településeket foglalja magába. Klárik László elmondta, jövőre kiírják a versenytárgyalást, és annak függvényében, hogy milyen hamar találnak kivitelezőt, 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. Az építkezést a tervek szerint három év alatt fejezik be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok