
2013. február 20., 07:492013. február 20., 07:49
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint azoknak a volt diákoknak, akik a korábbi alkalmakkor egyetlen vizsgatantárgyból sem szereztek átmenő jegyet, 230 lejt kell fizetniük, ha idén is fel szeretnék mérni tudásukat. Akik az előző években egy vagy ennél több próbán buktak el, azoknak az egyes tantárgyak után kell fizetniük bizonyos összeget, amelynek értékét a főtanfelügyelőségek határozzák meg március 1-jéig. Tavaly egy vizsgáért 39 lejt kellett fizetni. A nyári érettségi június 10-én kezdődik, iratkozni május 27. és 31. között lehet.
A tizenkettedikes diákok az elmúlt hetekben próbaérettségin vettek részt, az eredmények pedig a tavalyi eredményekhez hasonlóan siralmasak. A háromszéki diákoknak például 89 százaléka megbukott matematikából, román nyelv és irodalomból pedig alig 38 százalékuk kapott átmenő jegyet. A legjobb eredményeket történelemből érték el, a próbát a diákok háromnegyede vette sikeresen. Maros megyében román nyelv és irodalomból a próbaérettségizők 49 százaléka szerzett átmenő osztályzatot, Magyarbükkösön, Hármasfaluban és Makfalván pedig egyetlen végzős diáknak sem sikerült a próba. Nem jobb a helyzet Bukarestben sem, ahol a tizenkettedikes tanulók mindössze 12 százaléka ért el ötösnél nagyobb jegyet matematikából, a román nyelv- és irodalom próbájának átmenési aránya pedig 59 százalékos volt.
A Spiru Haret tanügyi szakszervezet szerint a gyenge eredmények jelzésértékűek, hiszen az oktatási rendszer hibáit hangsúlyozzák. Marius Nistor szakszervezeti vezető rámutatott: elsősorban az ad aggodalomra okot, hogy a diákokat kétségtelenül nem érdekli az iskola, a tanulás. „A kialakult helyzet ugyanakkor a szaktárca hibája is. A minisztérium illetékeseinek meg kell érteniük, hogy amíg nem finanszírozzák megfelelő mértékben a tanügyet, az eredmények sem lesznek jobbak” – vélekedett Nistor.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.