Tarsoly Mátyás hét éve tett örökfogadalmat, három éve teljesít szolgálatot a Szentföldön
A ferences lelkiség lényege az egyszerűség, a Krisztussal való párbeszéd, amely minden élethelyzetben segít – vallja Tarsoly Mátyás nagyváradi születésű, jelenleg a Szentföldön, Jeruzsálemben szolgálatot teljesítő szerzetes. A Krónikának adott interjúban arról is beszélt, hogy hivatása mindenkinek van, csak éppen fel kell ismerni, teret kell neki adni, hogy kibontakozzon.
2022. július 28., 14:262022. július 28., 14:26
– Nagyváradon született, Böjte Csaba testvér dévai gyermekotthonában nevelkedett, majd hét évvel ezelőtt tett örökfogadalmat Csíksomlyón. Böjte atya szellemiségének hatására döntötte el, hogy a ferences szerzetesség útjára lép? Mi volt még a legmeghatározóbb lelkiség szempontjából az Ön életre szóló döntésében?
– Számomra a szerzetesség iránti érdeklődés még Déván kezdődött. Arra a kérdésre, hogy Csaba testvér szerzetesi élete hatott-e rám, a válasz igen. Gyerekként sokféle hivatással találkozunk, melyek az évek folyamán érnek be és hoznak gyümölcsöt. De mindamellett, hogy hatással volt rám a ferences közösségek jelenléte, a gyakran velük töltött idő hozzájárult hivatásom kialakulásához.
Ezeket látva aztán sikerült döntenem. A legmeghatározóbb számomra Assissi Szent Ferenc életpéldája volt, ennél jobb lelkiséget nem is találhattam volna. Az ő lelkiségében megvolt mindaz, ami tetszett és ami követhető számomra.
– A Szentföldön végez szolgálatot. Korábban Betlehembe helyezték, 2018 óta a jeruzsálemi Szent Sír bazilika egyik sekrestyése. Miért vállalta el a szentföldi hivatást, és hogyan került Jeruzsálembe? Hogyan tudná összefoglalni, mi az ottani szolgálatának a lényege?
– Úgy gondolom, hivatása mindenkinek van, csak éppen fel kell ismerni, teret kell neki adni, hogy kibontakozzon. Valójában annak idején én csak tapasztalatot akartam szerezni, más ferences közösségeket megismerni, és persze nyelvet tanulni. Konkrétan nem a Szentföldre gondoltam, csak kéréssel fordultam az elöljárókhoz, hogy nyitott vagyok misszióba menni, a többi már a Szentlélek közreműködése volt. Én csak hagytam, hogy vigyen az ár. Nyitott voltam bármilyen lehetőségre. Azt fogadtam el, amit felajánlottak nekem. Ennél jobb helyet keresve sem találtam volna. Az idő telt, közben a teológiai tanulmányaimat is befejeztem, amikor a provinciális atya azzal állt elém, hogy megvan a hely, ahova mehetek.
Persze izgatott voltam, mivel itt alapból kérik az olasz nyelvet, és nem mellesleg számomra teljesen idegen ország, kultúra, ráadásul Európán kívül is volt. Aztán lassan elkezdtem felkészülni az utazásra, kicsit utánaolvastam, úgyhogy teljesen fel voltam villanyozva. Miután minden hivatalos engedély meg papírmunka megvolt, megkaptam a repülőjegyet. A megérkezésem napján egy testvér várt rám, aki nagyon kedves volt, így egy kicsit megkönnyebbültem. Ugyanis nagyon izgultam. Majd egy egyórás utat követően megérkeztünk Jeruzsálembe, arra a napra még ma is jól emlékszem. Nagyon felemelő volt. Arra a kérdésre válaszolva, mi a szolgálatom lényege itt, nagyon egyszerű. A szent helyek őrzése, hogy mindazok a keresztény zarándokok, akik eljutnak ide, meg tudják látogatni ezen szent helyeket és imádkozhassanak, végigjárhassák azokat a helyeket, ahol Jézus Krisztus élt és járt.
Tarsoly Mátyás ferences szerzetes
Tarsoly Mátyás László 1984-ben született Nagyváradon. Tanulmányai egy részét Déván fejezte be 2005-ben. Kisebb szünet után jelentkezett a ferences rendbe. Örökfogadalmat tett 2015. augusztus 22-én Csíksomlyón. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte 2011 és 2018 között. Jelenleg a Szentföldi Ferences Kusztódiában (körzetben) teljesít szolgálatot.
– Hogyan néz ki egy átlagos napja?
– A mi napjaink nem sokban térnek el az otthoni közösségek napi programjaitól. Reggel szentmise, zsolozsma, ezt követően reggeli. Utána takarítás, elkészítjük az oltárokat azon csoportok számára, akik előjegyeztek szentmisére. Mindemellett jelen vagyunk a szentélyben, ha bárki valamilyen kérdéssel keresne minket, legyen lehetősége rá.
– Mi a legszebb és mi a legnehezebb része a szentföldi szolgálatának?
– Azt, hogy legszebb vagy legnehezebb, így konkrétan nem tudnám szétválasztani, a kettő párhuzamosan van jelen. Egy új kultúra megismerése egyben érdekes és szép is, ugyanakkor nehéz is, mert egyeztetnem kell az én addigi szokásaimmal. Néha egy új nyelv megtanulása nyűg és nehéz is, de egyben egy új lehetőséget ad a másokkal való kommunikációra.
– A Szentföldön a keresztényeken (katolikusokon) kívül természetesen más vallások képviselői, így muzulmánok, zsidók is végeznek szolgálatot. Van-e Önök között együttműködés? Milyen nyelveken tanult meg, és milyen nyelvet használ a szentföldi mindennapokban?
– A ferencesek évszázadok óta jelen vannak a Szentföldön. Az együttműködés magától értetődő. A testvérek mindig is ismertek voltak arról, hogy a béke képviselői. A rászorulókon mindig segítenek, néha közvetítő szerepet töltenek be, így az együttműködés nagyon fontos a testvérek számára.
de mellette jelenleg tanulom az angolt. Persze ezen két nyelv mellett még számos más nyelvet használnak a testvérek, akik a világ minden részéről jelen vannak. A kolostoron kívül az angol az, amit használunk.
– Milyen lélekszámú keresztény közösségekben dolgozik, kik a ferences munkatársai, honnan érkeznek?
– A keresztény közösségek létszáma itt nagyon kicsi. Nekünk mindössze pár plébániánk van, amit ellátunk. A fő tevékenység pedig a szent helyek őrzése. A plébániákkal a patriarchátus foglalkozik. Közösségeink munkatársai a helyi keresztény közösségekből kerülnek ki, de vannak önkéntesek is, akik többnyire külföldről jönnek. Magyar nyelvterületről jelenleg ketten vagyunk.
– A ferences szellemiség, lelkiség lényeges gondolatai, eszméi közül melyek azok, amelyekre felhívná az olvasók figyelmét? Mi az a fontos gondolat, amit a mindennapjainkban, lelki életünkben szem előtt kellene tartanunk mindannyiunknak?
– A ferences szellemiség nagyon gazdag, mindenki talál benne valamit, ami megfogja, megragadja, Krisztushoz vezeti. Én inkább azt mondanám el, ami engem megragadott. Egyszerűség, Krisztussal való párbeszéd, amely minden élethelyzetben átsegít.
Ferenc az egyszerűségével még magára a szultánra is hatni tudott, úgy, hogy közben Krisztus képviselője volt és maradt. Kell ennél több a mai embernek? Éljem a hivatásomat ott, ahol vagyok, és amilyen helyzetben vagyok, még akkor is, amikor körülöttem mindenki más próbál elterelni.
A ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben. Neve latinul: Ordo Fratrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje). Az erdélyi ferences rendtartománynak Brassóban, Csíksomlyón, Désen, Déván, Gyergyószárhegyen, a Szatmár megyei Kaplonyban, Kolozsváron, Szászsebesen, és Székelyudvarhelyen működnek rendházai. Az erdélyi ferencesek honlapján olvasható egy részlet Jacques Le Goff francia középkortörténész Assisi Szent Ferenc című könyvéből: „Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen alapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc – a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban – saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik.”
A jeruzsálemi Szent Sír templom
Szent Sír templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épült. Magában foglalja Jézus Krisztus keresztre feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye. A Szent Sír templom megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg 326-ban, majd 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése I. Hérakleiosz parancsára hamar megkezdődött. 1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!