Fotó: Pixabay
Számos magyarázattal szolgálnak a szociológusok arra, miért dőlnek meg évszázados negatív rekordok Romániában – és a nyugati világ más országaiban is – a születések száma terén. Egyik ok lehet a gyermekneveléssel járó magas költségek, melyekről egyesek úgy gondolhatják, már „nem férnek bele” a magas igényű modern életvitellel járó kiadásokba. Egy kolozsvári alapítású családbarát portál statisztikai adatokat használva kiszámolta, ma konkrétan mire számíthatunk: mennyit kell költenünk első és második gyermekünkre felnőtté válásukig.
2024. február 05., 20:052024. február 05., 20:05
A merész vállalkozásba a ClubulCopiilor.ro (magyar jelentése gyermekek klubja) nevű honlap alapítói fogtak. A portál ötletgazdái kolozsvári anyukák, akik a gyerek- és családbarát helyek, foglalkozások, kikapcsolódási, szórakozási és ismerkedési lehetőségek keresése közben felismerték: nehéz utánajárni, megtalálni a megfelelő helyszíneket, ajánlatokat. Ezért úgy döntöttek, létrehoznak egy összesítő honlapot, hogy más családok segítségére is legyenek. A kezdeményezés Kolozsvárról indult, de immár bukaresti, brassói és temesvári lehetőségeket is tartalmaz.
A mozgalom blogján ezen felül más módon is segíteni próbálják a gyerekes családok boldogulását. A szubjektív ajánlók, tematikus összefoglalók mellett elemzéseket is közölnek – legutóbb arról, mégis mennyibe kerülhet felnevelni a gyermekeket Romániában. A cikket azzal a szomorú adattal indítják, miszerint
Mindez az egyre mélyülő demográfiai válság következménye, amely egyes szakemberek szerint az egyik legsúlyosabb krízis, amivel az ország szembesül. De a probléma az egész nyugati világra jellemző. Olyannyira, hogy 2021-ben az európai átlag szerint 1,53 élve születés jutott egy anyára, aminél azért Románia jobban teljesít 1,81-es átlaggal.
Az elemzésben kifejtik, szakemberek szerint a születésszám visszaesése több okkal magyarázható: a nők iskolázottságának, a szakmai karriert választók számának növekedése, a könnyebb hozzáférés a fogamzásgátlókhoz, a családtervezés elterjedése, a gazdasági fejlődés eredményeképpen megváltozott életstílus. Az életszínvonal-növekedés nagyobb kiadásokkal is jár, illetve magasabb elvárásokkal, melyeket saját és gyermekeink életminősége irányában támasztunk. Éppen ezért a nagyobb családot tervezők úgy gondolhatják, a több gyerek anyagi kihívást jelent.
A ClubulCopiilor.ro portál utóbbiból kiindulva arra vállalkozott, kiszámolja, mennyibe kerülhet városi környezetben az első, illetve a második gyermek felnevelése születésüktől fogva egészen 19 éves korukig, tehát ameddig befejezik középiskolai tanulmányaikat. Munkájuk során a minimális szükségletek biztosítását vették alapul, mégpedig egy korábbi kutatást segítségül hívva, amelyet az Életminőséget Kutató Intézet (ICCV) és a Syndex Románia készített 2018-ban, az alapvető fogyasztói igényeket és költségeit vizsgálva 11 fejezetben, 226 szempont szerint.
Ezek lakhatási, étkeztetési, ruházkodási, társadalmi beilleszkedési, oktatási, higiéniai, háztartási, vakációs, közlekedési és kommunikációs költségekre egyaránt kitérnek. Az adatokat azóta évente frissítik. Ezek, illetve az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján, a családsegítő portál számításai szerint
Az összeg első ránézésre ijesztőnek tűnhet, de hangsúlyozni kell, hogy 19 éven keresztül kell „törleszteni”. A ClubulCopiilor.ro portál által közölt elemzésben részletekbe menően, grafikonok, táblázatok segítségével lebontják, mi mennyibe kerülhet a gyermekek életének egyes szakaszaiban.
Például az első gyermek élete első évében a számítások szerint 14 711 lejbe „kerül”, a „legdrágább” pedig 15–19 éves kora között, amikor évente átlagosan 25 ezer lejt kell költeni rá (a jelenlegi viszonyok szerint, tehát nem az inflációs rátával kiegészített, nagyobb összegeket figyelembe véve). A második gyermek jóval „olcsóbb”: első évben 5359 lejt „fogyaszt”, a már említett kamaszkorban pedig évente „csak” 18 653 lejt.
A számos részadatot külön ismertető elemzés végén a ClubulCopiilor.ro portál munkatársai közlik: az összegeket természetesen számos szempont befolyásolja, így jelentős eltérések mutatkozhatnak. A készítők célja az volt, hogy a minimális várható költségeket összegezzék urbánus közegben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!