2013. március 14., 08:112013. március 14., 08:11
Victor Ponta miniszterelnök tegnap bejelentette, a jogszabályért az eredeti tervekkel ellentétben nem március 19-én, hanem 26-án vállal felelősséget a parlamentben a kormány.
Véleményezés céljából a kormány elküldte a törvénytervezetet a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz, amely április 12-éig adott haladékot Bukarestnek, hogy működőképessé tegye a kommunista diktatúra idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. A balliberális kormánykoalíció (USL) által is jóváhagyott dokumentum – mint arról már beszámoltunk – az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását részesíti előnyben. Abban az esetben, ha ez nem lehetséges, a jelenlegi piaci értéken állapítják meg az ingatlanért vagy földterületért járó kárpótlás értékét, majd pontrendszer formájában, árverés útján fizetnének kárpótlást a vissza nem adható javakért. A kormány által véglegesített eljárás szerint az állam hétéves futamidő alatt törlesztené a megítélt kárpótlást a volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek.
Újdonság a múlt héten első olvasatban tárgyalt változat szerint, hogy azokban az ingatlanokban, amelyekben egyetem, iskola, kórház vagy kulturális intézmény működik, a restitúciótól számítva húsz évig meg kell őrizni az intézmények rendeltetését. Ugyanakkor Victor Ponta tegnap bejelentette, 85 százalékos adóval sújtják azokat az ingatlanüzéreket, akik áron alul megvásárolták az épületeket, földterületeket visszaigénylő tulajdonosok, örökösök pereskedési jogát. Általános jelenség ugyanis, hogy a volt tulajdonosok – előrehaladott koruk, a bürokrácia, valamint a perek elhúzódása miatt – potom pénzért eladják a tulajdonjogot különböző magánszemélyeknek, akik a bíróságon megítélt restitúció után busás hasznot húznak az ingatlanok értékesítéséből.
„Kevesen tudják, hogy ezer ingatlanüzér nagyobb összegű kártérítést kapott 26 ezer egykori tulajdonosnál: előbbieknek 6,5 milliárd, utóbbiaknak nyolcmilliárd lejes kárpótlást fizetett az állam. Semmiféle kötelezettségünk nincs ezekkel a spekulánsokkal szemben, akiknek semmi közük nincs az évtizedekkel ezelőtt végrehajtott államosításhoz, viszont anyagi hasznot húznak belőle” – indokolta a miniszterelnök a közvetítőkre kivetendő, 85 százalékos különadót. Ponta leszögezte azt is: a jövőben nem fogadnak el új restitúciós kérést a volt tulajdonosoktól, szerinte ugyanis az elmúlt 23 év elegendő volt az igények beterjesztésére.
Eközben a kommunizmus idején elkobzott vagyonok volt tulajdonosait tömörítő hazai szervezetek tiltakoznak az új restitúciós törvénytervezet ellen, amely szerintük csak halogatja a visszaszolgáltatási folyamatot, a kárpótlás folyósítását pedig a következő kormányokra hárítaná. Az érintettek többek között a kártérítés kifizetésének túl hosszú futamidejét kifogásolják, ami hátrányosan érinti az idős személyeket, továbbá ellenzik, hogy a volt tulajdonosnak nincs beleszólása abba, milyen földterületet kap vissza az elkobzott terület helyett.
„A pontozással és árveréssel elképzelt kompenzációs rendszer is igazságtalan, hiszen az ingatlanok értékét nem a piaci ár, hanem a közjegyzők által megszabott minimális adózási érték alapján határozza meg, ráadásul nem igazítják az inflációhoz sem” – figyelmeztetnek a volt tulajdonosok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok