2013. február 14., 07:392013. február 14., 07:39
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere szerint a zászló használata nem mond ellent a törvényes előírásoknak . „Addig marad a zászló, amíg nem lesznek egyéb kényszerítő körülmények. Ha lesznek, akkor meg gondoskodunk arról, hogy sokasodjon” – mondta Bunta. Szerinte a balliberális kormány tehetetlenségéről, az ország valós gondjairól akarják elvonni a lakosság figyelmét. „Amikor nem tudsz kenyeret adni a népnek, akkor adj cirkuszt” – summázott Udvarhely elöljárója.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere is leszögezte: amíg ő polgármester lesz a Hargita megyei kisvárosban, a székely zászlót senki nem fogja a városházáról. Amint arról beszámoltunk, Jean Adrian Andrei prefektus a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős döntésére hivatkozva felszólította a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit, hogy távolítsák el a székely zászlót a közintézmények épületéről, mivel az ítélőtábla semmissé nyilvánította Hargita Megye Tanácsának azon határozatát, amely révén a székely zászló a megye zászlaja lett az.
Eközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs a székelyföldi önkormányzatoknak címzett nyílt levelében szögezi le: továbbra sem ütközik törvénybe a székely zászló kitűzése a középületekre. Rámutatott: a marosvásárhelyi táblabírósági döntésnek nincs köze a székely lobogó használatához. „Ez a bírósági döntés a Hargita Megyei Tanács egy határozatát hatálytalanítja, és egyetlen következménye, hogy az aranysávos kék zászló nem Hargita megye zászlaja. És valóban nem az. Szabadon lenghet a Maros-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, Bardóc-Miklósvárszéki önkormányzatok épületeinek homlokzatán is” – jelezte Izsák Balázs.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor által aláírt tegnapi sajtóközlemény Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatát idézi, miszerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök „mindig nyitott volt a javaslatainkra és problémáinkra, Ponta nagyon korrekt, nyílt volt velünk, fogékony irántunk, és bebizonyította, hogy képes együtt érezni velünk, és felelősen készíti elő a döntéseket”. A közlemény rámutat, az RMDSZ elnökének elismerő szavai azt követően hangzottak el, hogy a Victor Ponta vezette kormány nemzeti szimbólumai használatának betiltásával újabb támadást indított az erdélyi székely-magyar közösség ellen.
„Az RMDSZ elnöke szemlátomást elfelejti, hogy Victor Ponta vezetésével a jelenlegi kormánypártok éppen egy magyarellenes ügyet – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létjogosultságát – meglovagolva buktattak kormányt 2012 tavaszán és távolították el a magyar tisztségviselőket több állami intézmény éléről. A helyzet abszurdumát csak fokozza, hogy az RMDSZ két csúcsvezetője ugyanezekkel az erőkkel írt alá titkos együttműködési megállapodást tavaly ősszel, amit aztán a kormánypártok könnyedén felrúgtak, és amire az RMDSZ vezérkara igyekszik fátylat borítani” – olvasható többek közt a közleményben.
Az EMNP elnöke szerint „nem létezik olyan normális erdélyi magyar, aki jó néven venné, hogy képviselői ahhoz a román hatalomhoz dörgölőznek, amely tagadja Székelyföld és a székely-magyarság puszta létét. Toró szerint beszédes, hogy miután a székelyzászló-háború kirobbant, és a magyar diplomácia dicséretesen emelte fel szavát a szellemi agresszió ellen, az RMDSZ meghatározó politikusai „köszönet helyett a román közvélemény előtt irritáltan utasították a kinyújtott kezet, és kétségbe vonták minden olyan kezdeményezés létjogosultságát, ami nem az RMDSZ-en belülről ered”.
Az EMNP-elnök szerint ilyen helyzetben ez a minél szélesebb bázisú Kárpát-medencei magyar szolidaritás lehet az egyetlen eredményes ellenszer. Érezte ezt az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek, illetve az anyaországi önkormányzatok többsége is. Külön köszönetet érdemel Berényi József és az által vezetett felvidéki Magyar Közösség Pártja. Az RMDSZ vezetőivel ellentétben ők megértették a székelyföldi zászlóháború igazi tétjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok