
November 7-éig dönteniük kell a helyi önkormányzatoknak a 2016-os, már januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján meghatározandó – többek között az ingatlanokra, telkekre és gépkocsikra kivetett – helyi adók és illetékek mértékéről a Hivatalos Közlönyben nemrég megjelent kormányrendelet szerint.
2015. október 27., 19:032015. október 27., 19:03
Az új jogszabály alapján kismértékben emelni kell jövő évtől a közterheket, ennél azonban jelentősebb módosítások is életbe lépnek: az ingatlanadót például már nem a tulajdonos minősége szerint – jogi vagy magánszemély –, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján számolják ki, vagyis a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb illetéket kell majd fizetni.
A közteher növekedésének mértéke az önkormányzatoktól is függ: az új adótörvénykönyv szerint a hivatalok a lakóingatlanokra 0,08 és 0,2 százalék közötti adót vethetnek ki a jogszabályban meghatározott négyzetméterenkénti alapösszegre, míg a más rendeltetésű lakások vagy házak esetében az adókulcs 0,2 és 1,3 százalék közötti lehet. Idén az eddig érvényben lévő adótörvénykönyv alapján az önkormányzatok 0,1 százalékos adókulcsot alkalmazhattak a magánszemélyek esetében, valamint 0,25 és 1,5 százalékos pluszterhet vethettek ki a jogi személyekre.
Ötszáz százalékos adó az elhanyagolt épületekre
Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.
Az erdélyi városokban még nem fogadták el a 2016-os helyi adókra és illetékekre vonatkozó határozatot, de a dokumentumot már elkészítették, és közvitára bocsátották, illetve több helyen az interneten hozták nyilvánosságra. Az önkormányzatok többsége a napokban még nem tűzi napirendre a határozat megvitatását, de jövő héten mindenképpen el kell fogadniuk a módosításokat.
Sepsiszentgyörgyön közvitára bocsátották a határozattervezetet, amely szerint kismértékben fogják emelni a közterheket. Sztakics Éva alpolgármester lapunknak elmondta: a magánszemélyekre kirótt adókat a törvény által megengedett minimális szinten tartják, de így is néhány lejjel emelkedni fognak az illetékek 2015-höz képest az új adótörvénykönyv előírásai miatt.
Az elöljáró emlékeztetett: az önkormányzat idén 10 százalékkal – a megengedett legalacsonyabb szintre – csökkentette a magánszemélyek által befizetendő ingatlan- és területadót, amit azért engedhettek meg maguknak, mert növekedett a városnak a személyi jövedelemadóból viszszaosztott, valamint a helyi illetékekből származó bevétele.
Megengedő a szentgyörgyi önkormányzat
A jogi személyekre kivetett adókat és illetékeket sem tervezik számottevően emelni, és az is elképzelhető, hogy az elhanyagolt épületekre és telkekre kirótt közterhet sem növelik már januártól 500 százalékkal, Sztakics Éva elmondása szerint ugyanis az erre vonatkozó alkalmazási módszertan még nem jelent meg, így valószínű, hogy az érintett tulajdonosok kapnak néhány évi haladékot, hogy rendbe tegyék vagy eladják javaikat. Megengedően alkalmazza a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azt az előírást is, amely szerint jelentősen emelkedik a cégszékhelyként működő ingatlanok adója.
Az alpolgármester rámutatott: amennyiben egy vállalkozás székhelyeként egy lakás szerepel a nyilvántartásban, de ténylegesen nem folytatnak a helyszínen gazdasági tevékenységet, a tulajdonosnak továbbra is a lakóingatlanokra érvényes illetéket kell befizetnie. Sőt a törvény szerint differenciált adózásra is lehetőség van: ha a cég a lakásnak az egyik szobájában működik, a többi helyiséget pedig lakófelületként használják, akkor más-más adókulcsot alkalmaznak.
Sztakics Éva hangsúlyozta: a sepsiszentgyörgyi önkormányzat adópolitikája arra alapszik, hogy a helyieknek kedvez, és inkább a multinacionális cégeket terheli, ennek nyomán döntöttek úgy tavaly, hogy az 500 négyzetméteresnél nagyobb felületek esetében sokszorosára növelik az engedélyek kiállítása és láttamozása után fizetendő illetéket – ez elsősorban a szupermarketeket érintette.
A kolozsvári önkormányzat sem döntött még a 2016-os közterhekről, a határozattervezetet azonban bárki tanulmányozhatja a polgármesteri hivatal honlapján – közölte a Krónikával Iulia Perşă városházi szóvivő. A 35 oldalas dokumentumban részletesen leírják, hogy mi alapján számolják ki a jövő évi helyi adókat és illetékeket, több oldalon pedig a 2015-ös és a 2016-os értékeket egymás mellett tüntetik fel, így kiderül, hogy a kincses városi önkormányzat nem tervez jelentős adóemelést. Változatlan marad például a parkolóhelyek után fizetendő éves díj, ugyanakkor a különböző engedélyek kiváltása sem fog több pénzbe kerülni.
Több szakaszban vezetik be az intézkedést
A törvény által előírt mértékben növeli a helyi adókat és illetékeket a nagyváradi önkormányzat is, amely a közterhek növelése nyomán 2016-ban 5 millió lejes pluszbevétellel számol. A partiumi megyeszékhely polgármesteri hivatala úgy döntött, hogy több lépésben vezeti be azt az előírást, miszerint 500 százalékkal növelik az elhanyagolt ingatlanok és telkek illetékét: jövő évben az eddigi illetéknek csak kétszeresét róják ki adóként, a következő esztendőkben pedig fokozatosan növelik az értéket.
Szintén az eddigi összeg dupláját számolják fel a sürgősen kibocsátott igazolások és engedélyek után, így például egy városrendezési jóváhagyás 100 lejbe kerül majd, a határidő előtt igényelt építkezési engedélyért pedig 200 lejt kell majd fizetni. Az önkormányzat arról is beszámolt, hogy az ingatlanok alatt lévő területek után fizetendő illeték nem lesz különösen megterhelő: a pluszadó egy garzonlakás esetében öt–hat lej, míg egy négyszobás tömbházlakásnál 20 lej lesz.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
szóljon hozzá!