
Messzire mennek. Fenyegetéssel, félretájékoztatással és háborús propaganda terjesztésével vádolják az RMDSZ elnökét
Fotó: Gábos Albin
Durván támadja közleményében a Székelyföldi Románok Civil Fóruma Kelemen Hunort az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történtekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt. Az RMDSZ elnökét kijelentéseiért feljelentette Mircea Chelaru, a román hadsereg egykori vezérkari főnöke.
2019. július 01., 18:142019. július 01., 18:14
2019. július 01., 18:222019. július 01., 18:22
Románia igazi arca címmel személyeskedő hangvételű közleményt adott ki a Székelyföldi Románok Civil Fóruma, amelyben az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történtekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt durván támadják Kelemen Hunort. Azzal indítanak, hogy az RMDSZ vezetői mindannyian félretájékoztatnak és túloznak az úzvölgyi történések kapcsán, de elsősorban Kelemen Hunort vádolják hazugsággal.
A fórum szerint a történet háttere, hogy 1994-ben elkezdődött a katonai temető „elmagyarosítása”, majd a magyarok törvénytelenül lelakatolták és élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a románok a hősök napján a temetőben emlékezzenek. Szándékos provokáció és pontos időzítés jellemzi az akciót, de nem a román hatóságok és intézmények részéről, hanem a magyarok részéről, akik épp akkor kezdtek imádkozni, amikor a románok érkeztek a temetőhöz – fogalmaznak a közleményben. A nyilatkozat ezután személyeskedésbe megy át, azt írják, hogy az RMDSZ a kommunista Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa utódja és Kelemen Hunort egy karcfalvi névtelennek nevezik, aki csak azért lett kétszer Románia minisztere és egyszer miniszterelnök-helyettese, mert „magyarnak született”.
– olvasható a közleményben.
Az RMDSZ-t a Fidesz függelékévé és a magyarországi „elmaradott erők” érdekeinek kiszolgálójává tette – írják a fórum vezetői. Szerintük az RMDSZ folyamatosan a román többséget hibáztatja, ha belépnek a románok egy nemzetközi temetőbe, a magyarok „Pearl Harbour, Hiroshima, Guernica méretű szörnyűségekről” nyilatkoznak.
Chelaru, aki 2000-ben néhány hónapig a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. A nyugalmazott tábornok felháborodását Kelemen Hunornak az úzvölgyi incidenst követő napon az RFI (a francia közszolgálati rádió) román adásának adott interjúja váltotta ki. Feljelentésében fenyegetéssel, félretájékoztatással és háborús propaganda terjesztésével vádolja az RMDSZ elnökét. Szerinte Kelemen Hunor kijelentései azért minősülnek háborús propagandának, mert fegyveres összetűzéssel végződhető erőszakos konfliktus kiprovokálása volt a célja. Szerinte a nyilatkozattal Kelemen Hunor az állam biztonságát veszélyeztette, mert aláásta az állampolgárok katonaságba vetett bizalmát.
„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak. Nyilvánvaló, hogy megszervezett támadás volt az élőláncot alkotó emberek ellen. Elfogadhatatlan, ami történt! Románia tegnap megmutatta az igazi arcát, a »modellértékű kisebbségvédelmet«, ez 2019 valódi Romániája” – mondta Kelemen Hunor az úzvölgyi történések után egy nappal a RFI műsorában.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Az erdélyi magyar sajtó múlt pénteki beszámolója szerint a román hatóságok három hét elteltével sem vonták felelősségre az úzvölgyi katonatemetőben történt erőszakos behatolás elkövetőit, míg a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!