Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 10., 12:052009. augusztus 10., 12:05
A meghívást pedig valóban egyre többen fogadják el: az évről évre nagyobb népszerűségnek örvendő találkozón a hétvégén több mint 250-en jelentek meg. Mint ismeretes, a kezdeményezés Major Sándor plébánostól ered, aki fontosnak tartja a szülőföldhöz kötődés érzetének erősítését azokban a Gyergyótölgyesről elszármazott emberekben is, akiket a sors más vidékre sodort. „Itt van az otthon, itt van a szülőföld, ide kötnek a meghatározó gyermekkori emlékek” – hangoztatta Major Sándor plébános a szombati, az elszármazottak tiszteletére celebrált szentmise után. A polgármesterhez hasonlóan ő is kiemelte: legyen minden jelenlévő hazatért tölgyesi misszionáriusa ennek a találkozónak, és jövőre hívja haza idegenben élő falubelijét. A plébános egyébként elégedetten nyugtázta, hogy idén nem voltak foghíjasak a padok a templomban, és hogy a bejáratnál sokan állva hallgatták végig Márton István gödemesterházi plébánosnak, az ünnepi szentmise vendégszónokának prédikációját.
A gyergyótölgyesi elszármazottak találkozója egyébként a megszokott forgatókönyv szerint zajlott, kiegészülve egy-két szórakoztató programmal. Pénteken délután a Brassay Sándor Magyarországon élő, de tölgyesi gyökerekkel rendelkező mérnök kezdeményezte Szülőföldem, édes szülőföldem címmel megrendezett szavalóversenyen mérték össze tudásukat a verskedvelő iskolások, a szavalók közül tizenhárman osztoztak a kezdeményező által felajánlott ötszáz eurót meghaladó nyereményalapon. „A szép magyar beszéd mindennél értékesebb, ezt pedig a versekből lehet elsajátítani” – indokolta ötletét a szavalóverseny kezdeményezője. A versmondó versenyt követően Balázs Katalin újságíró mutatta be. Janitsek Jenő és Farkas Aladár Gyergyótölgyes története és névanyaga című könyvét, amely a község dokumentumértékű történetírása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok