Hazatérnek az orvosok

– Mióta foglalkozik az orvosok migrációjának témakörével és milyen következtetésekre jutott?
– A kutatás évekkel ezelőtt kezdődött. A témához kapcsolódóan közzétett első tanulmányom egy magyar tudományos folyóiratban körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt jelent meg. Korábban Budapesten két orvosi egyetem működött, 2004-ben egyesültek. Én annak idején a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen a Népegészségügyi Intézet igazgatója voltam. Régebben a határon túlról érkezett orvosoknak tanfolyamon kellett részt venniük, majd vizsgázniuk kellett ahhoz, hogy Magyarországon dolgozhassanak. Az egészségügyi tárca ezt a vizsgáztatási jogot a Haynal Imre-egyetemre bízta, és a honosítási bizottságnak én voltam az elnöke. Így kerültem kapcsolatba ezzel a jelenséggel. Világos volt, hogy a legtöbb orvos Erdélyből érkezett. Felvidékről és Vajdaságból sokkal kevesebben jöttek.

– A határokon túli orvosok bevándorlása a rendszerváltás után vált jelenséggé, vagy korábban kezdődött?
– Már 1987-ben drasztikus számbeli növekedés volt tapasztalható, a legtöbben azonban 1991–1992-ben jöttek. Az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején, négy év alatt közel 1500 orvos érkezett Magyarországra. Ennek főleg az a magyarázata, hogy akkor már nem kellett semmilyen állami engedély ahhoz, hogy az erdélyi orvosok Magyarországon dolgozzanak.

– Ennek nem az volt a háttere, oka, hogy annak idején a magyarországi orvosok egy része Nyugat felé emigrált, és így orvoshiány keletkezett?
– Erről nincs hivatalos felmérés. Csupán a Kádár-korszakban létezett az úgynevezett disszidens-statisztika, vagyis a hazatérés megtagadását tartották nyilván. Ezeket a haza nem térőket két év után törölték a nyilvántartásból. Eszerint a rendszerváltás előtti években körülbelül száz orvos hagyta el az országot. 1989 után nem készült nyilvántartás arról, hogy hány orvos vándorolt ki Magyarországról. Nekem az a feltételezésem, ha a magyar egészségügy tudott alkalmazni majdnem 1500 határon túli orvost, akkor legalább ennyinek kellett távoznia.

– Szóval a migráció fő hulláma az 1990-es évek elején lecsengett. Azóta folyamatosan csökkent az anyaországba bevándorló orvosok száma?
– Egy következő hullám Magyarország uniós csatlakozása után következett be. De a gyors fölfutás után hamar lelassult a folyamat. Mostanában a diplomás bevándorlók száma 100 és 200 közé tehető évente. A bevándorlók zöme marosvásárhelyi, illetve a vásárhelyi egyetem végzettje, ami azzal is magyarázható, hogy itt van magyar nyelvű oktatás. Egyébként Temesvárról, Kolozsvárról, Bukarestből, Jászvásárról is jönnek, ahol a régi, klasszikus orvosi egyetemek működnek.

– Azt is tudjuk, hogy orvosi középkáderek is szép számmal vándoroltak át Erdélyből Magyarországra. Erről készült felmérés?
– Nem, e téren nincsenek pontos adatok, és visszamenőleg sem lehet ezt rekonstruálni. De a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy a ma egészségügyi szakdolgozóknak nevezett kisegítő személyzet Erdélyből általában nem Magyarországra megy, hanem tovább, Nyugat felé. Úgy vélem, hogy a nyelvi konvertibilitást kihasználva, inkább Olaszországot célozzák meg az egészségügyi középkáderek. Az 1990-es évek elején viszont biztosan sokan jöttek át Magyarországra. Budapesten, a Szent István Kórházban külön átképző tanfolyamot szerveztek az ápolónők számára. De most már nem jellemző ez a fajta migráció.

Ugyanakkor vannak másfajta jelenségek is. Például Sepsiszentgyörgy környékéről származó hirdetést láttam, amelyben háziorvost keresnek, Magyarországról várják. Az Orvosi Kamara honlapján az orvoskollégák ezt úgy kommentálták, hogy ha más lehetőségük nem lenne, mint egy nyolcvan százalékban romák lakta magyarországi falu vagy egy erdővidéki falu, akkor könnyen elképzelhető, hogy az utóbbit választanák.

No meg itt, Romániában megemelték a háziorvosi fizetést, tehát lehet, hogy megkezdődik a visszaáramlás. Érdekes, hogy a gyerekorvosok vonatkozásában volt a legkomolyabb a migráció. Őket követik a fogorvosok. Országos átlagban a magyar orvospopulációnak körülbelül 10 százaléka külföldön szerzett diplomát, és ezek 90 százaléka erdélyi.

Szeretném mindehhez hozzátenni, hogy egy angliai orvoskollégával készítettem nemrég egy tanulmányt. Kiderítettük, hogy milyen sok hasonlóság van az angol és a magyar rendszer között. Mi a Kárpát-medence területéről, ők a brit közösség területéről vadásszák az orvosokat. Amikor Írország belépett az Európai Unióba, nagyon szegény volt.

Ekkor az ír orvosok, főleg a fogorvosok átmentek Angliába, különösen Walesbe, majd ahogy gazdaságilag Írország megerősödött, visszatértek, és ettől összeomlott az angol fogorvosi ellátórendszer. Az ír orvosok helyét később zömmel lengyel fogorvosok foglalták el. Feltételezem, hogy Románia gazdaságilag lekörözi majd Magyarországot, tehát a diplomások elindulhatnak visszafelé, és ez komoly hatással lehet a magyarországi orvosi ellátórendszerre.