2013. február 07., 14:392013. február 07., 14:39
Szerdán Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején, a sajtó jelenlétében utasította a belügyminisztert arra, hogy - a prefektusok, a rendőrség és a csendőrség mozgósításával - szerezzen érvényt a jelképhasználattal kapcsolatos román törvényeknek. A kormányfő kioktatásnak minősítette és elutasította azt, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szót emelt a kisebbségi jelképhasználat romániai korlátozása ellen.
Az állami jelképek használatát szabályozó kormányhatározat más államok és a nemzeti kisebbségek jelképeinek használatáról is rendelkezik. 2002 márciusában kormányhatározattal egészítették ki a Románia zászlajának kitűzésére és himnuszának megszólaltatására vonatkozó 1157/2011-es kormányhatározat 23. szakaszát. Ez a hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadása szerint így rendelkezik: „Az országos szervezetekbe, szövetségekbe, vagy egyesületekbe tömörült etnikai kisebbségek sajátos akciókon használhatják saját megkülönböztető jeleiket”.
A székelyföldi önkormányzati képviselők azt az álláspontot hangoztatták, hogy minden, amit a törvény nem tilt, az megengedett, így a székely zászló hivatalokra való kitűzése is.
Ezt látszik igazolni a belügyminiszter kijelentése is, aki „más államok” zászlóinak használatának jogszerűségét akarja a rendőrséggel ellenőriztetni. A jogszabályok szerint ugyanis más államok lobogóit csak nemzetközi eseményeken, hivatalos ünnepeken szabad kitűzni Romániában.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.