Hasonló kihívásokkal küzd a román és a magyar felsőoktatás

A protestáns teológia dísztermében megtartott rendezvényen aláírt megállapodás célja, hogy a romániai magyar diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet.

Elhangzott: a fórum fő célja, hogy megalapozzák a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit, különös figyelemmel a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A román–magyar felsőoktatási fórumon számos romániai egyetem vezetője is jelen volt, részt vett Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, de képviseltette magát a Román Rektori Konferencia vezetősége is.

A versenyképes felsőoktatási intézmények az itthon maradás biztosítékai – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki beszédében a romániai magyar felsőoktatás dinamikus fejlődését vázolta. Emlékeztetett: míg a 2006–2007-es tanévben megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul a romániai egyetemeken, az idei tanévben számuk már közel 13 ezerre nőtt. „Dinamikusan fejlődünk, és ez minden bizonnyal köszönhető a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, az egyre nagyobb súllyal bíró Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, a Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek.

A dolgunk az, hogy ezt a számot bővítsük és stabilizáljuk, hogy a törvényben a magánegyetemeknek is esélyt adjunk a reális, valós és méltányos továbblépésre és fejlődésre” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki prioritásként jelölte meg a Sapientia akkreditációját, az ehhez szükséges törvénytervezet kidolgozását és a parlamenttel való elfogadtatását. Tőkés László EP-képviselő, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke előadásában kiemelte, hogy a PKE és az azt integráló EMTE fejlesztése nem lehet csak a nagyváradi akadémiai közösség felelőssége, ebben szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is. Tőkés arról beszélt: az anyanyelven szerveződő egyetem létkérdés.

„Rendeltetése az, hogy magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás terén, és hogy – a magas színvonalú tudományosság követelményeinek megfelelően – magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen. Az egyetem ugyanakkor kulturális missziót is végez, hiszen saját kultúráját bármely közösség csakis saját anyanyelvén képes átadni, márpedig mivel egy közösséget elsősorban saját kultúrája definiál, hogyha a kulturális tartalmak átörökítése nem történik meg, a – kisebbségi – közösségnek a puszta megmaradása kerül veszélybe” – mondta Tőkés.