Háromszék: pénz kell az iskolabuszokra

 A Kovászna Megyei Tanács által tegnap megszervezett polgármester-találkozón a 2011-es állami költségvetésből a megyének leosztott összegek elosztásáról is egyeztettek. Kovászna megyében több mint ötven iskolabusz működik, ezek többsége négy-öt éves, ezért általános javításra szorulnak, amit az önkormányzatoknak kell állniuk – tájékozatta a polgármestereket Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Emellett a közúti hatóságtól is be kell szerezni a személyszállításra vonatkozó engedélyeket és a gépkocsivezetőnek le kell tennie a személyszállításra feljogosító vizsgát. Gorschi Attila, a közúti hatóság helyi képviselője arra figyelmeztette az elöljárókat, hogy törvényesíteni kell az iskolabuszok helyzetét, mint mondta, az engedélyek beszerzése egy jármű esetén 1300 lejbe kerül. A gépkocsivezetőnek saját felelőssége, hogy levizsgázzék, így a vonatkozó mintegy 500 lejt neki kell kifizetnie. Az engedélyek beszerzése után lehetőség nyílik arra, hogy a kisbusszal akár külföldre is elvigyék a diákokat, tette hozzá.

Áthidaló megoldásokat javasolt a főtanfelügyelő

Fodor István, Bodok polgármestere felpanaszolta, hogy az iskolabusz sofőrje nem hajlandó levizsgázni, de elbocsátani sem tudják, ugyanis az állások zárolása miatt nem tudnának mást alkalmazni a helyére. Dimény Zoltán, Bereck polgármestere elmondta, hogy tavaly 11 ezer lejt költöttek az iskolabusz javítására, így felvetődött, hogy kifizetődőbb, ha magáncéggel kötnek szerződést a diákok ingáztatására. Keresztély Irma közölte, a decentralizáció következménye, hogy az iskolabuszokért is az önkormányzatoknak kell felelősséget vállalniuk.

Mint mondta, a levizsgázni nem akaró gépkocsivezető helyett rövid időre lehet megfelelő személyt alkalmazni, de magánszeméllyel is lehet szolgáltatói szerződést kötni. Áthidaló megoldásokat kell találni, és ezekért vállalni kell a felelősséget, tanácsolta a főtanfelügyelő. Mint hangsúlyozta, az a fontos, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között eljussanak a községközpontban működő iskolába, ne kelljen az út szélén ácsorogniuk, vagy a busz miatt hiányozniuk. Az iskolabusz ugyanakkor az ingázó tanárok utaztatására is használható, viszont megtiltotta az iskolaigazgatóknak, hogy ezzel járjanak a megyeszékhelyre gyűlésekbe vagy találkozókra. Az önkormányzatoknak az idei költségvetésből el kell különíteniük egy sürgősségi alapot, hogy az iskolabusz karbantartásával járó kiadásokat fedezni tudják, javasolta Keresztély.

Ugyanannyi összegből többet osztottak

A Kovászna Megyei Tanács idei első ülésén elfogadta a hozzáadottérték-adóból (áfa) visszaosztott összegek 20 százalékának elosztását, a tegnapi ülés előtt a megye valamennyi polgármesterével egyeztettek az összegekről. Tamás Sándor tanácselnök (portrénkon) elmondta, a hozzáadottérték-adóból visszaosztott összeg 80 százalékát a megyei pénzügyi hivatal egy országosan meghatározott képlet alapján utalja. A megyei önkormányzat a fennmaradó 20 százalék felett rendelkezhet, így ennek elosztásakor a kiegyenlítés elvét tartották szem előtt, hogy mindegyik községnek összesen legalább évi 325 ezer lej jusson.

Az országos képlet alapján például Esztelnek mindössze 10 ezer, Árkos 78 ezer lejt kapna, ezeknek a községeknek a megyei tanács által osztott összegből jutattak többet. Tamás Sándor elmondta, ugyanannyi pénzből, mint tavaly, idén többet osztottak a községeknek, ez úgy valósulhatott meg, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata beleegyezett, hogy arányosan kevesebb pénzt kapjon, inkább a jobban rászoruló községeket támogassák. Összesen 12,8 millió lejt osztottak el. A 3500-nál több lakosú 14 község több mint egymillió lejt kapott, Bardóc, Bodok, Csernáton, Hídvég és Réty azért kaptak nagyobb öszszeget, hogy a folyamatban lévő vidékfejlesztési pályázataik önrészét finanszírozni tudják.

Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere felvetette, hogy a pénzügy által alkalmazott országos képletben figyelembe veszik a helyi adók és illetékek begyűjtésének mértékét, viszont a különböző bírságokat is az önkormányzathoz kellene befizetni, és ezt egyre kevesebben teszik. Kovászna városa tavaly 84 százalékban gyűjtötte be a helyi adókat, viszont a különböző hatóságok és a rendőrség által kirótt 900 ezer lejnyi bírságot nem fizették be a lakók. Ez a kinnlevőség 2009-hez képest 200 ezer lejjel növekedett, mondta az elöljáró, aki szerint a bírságokat nem kellene beszámítani a bevételekhez, és ezzel a polgármesterek többsége egyetértett.