2009. október 20., 08:592009. október 20., 08:59
Költségvetés-kiegészítést kér a kormánytól a Kovászna megyei prefektúra, különben az önkormányzatok egy része fizetésképtelenné válik decemberben. Codrin Munteanu prefektus közölte: az intézmény öszszesen 13 millió lejt kért a kormánytól, ezzel párhuzamosan ellenőrzi, a polgármesteri hivatalok hogyan gazdálkodtak a közpénzekkel.
A prefektúra szakemberei azt vizsgálják, mivel magyarázható, hogy a háromszéki települések egy része már októberben teljesen felélte az idei költségvetési alapokat, a többiek pedig be tudták osztani a pénzt. A kért 13 millió lejt a 45 Kovászna megyei önkormányzat között osztják szét igényeik függvényében.
Megtudtuk: Sepsiszentgyörgy 2 millió lejt, Kézdivásárhely 1,5-öt, Barót 1 milliót kért. Kökös már júniusban jelezte, költségvetés-kiegészítésre van szüksége, mert a gazdasági válság miatt idén nem tudta begyűjteni 114 ezer lejnyi helyi adót és illetéket. Sánta Gyula kökösi polgármester jelezte, az önkormányzat öt hónapja nem fizette ki a villanyszámlát sem. Málnáson szintén nem elég a fizetésalap az év végéig, mert egy törvényszéki határozat alapján kénytelenek voltak visszamenőleg kifizetni a közalkalmazottak pótlékait.
A prefektus ugyanakkor bejelentette: talált egy megoldást a tulajon-visszaigénylések problémájára. A törvény szerint az önkormányzatok csak azokra a területekre tarthatnak igényt, amelyek a visszaigénylések után megmaradtak.
„A polgármesteri hivatalok projektekre, befektetésekre hivatkozva kérték eddig a prefektúrához tartozó megyei földosztó bizottságtól a telkeket, de ezután nem kapnak, ha nem rendezik a polgárok kéréseit” – mondta Munteanu, aki Gelence községet említette, ahol gyárépítésre kértek jóváhagyást, és felgyorsították a birtoklevelek rendezését, amikor megtudták, csak így kapnak beleegyezést. Szakács Tibor, Gelence polgármestere a Krónikának elmondta, ha a tervezett beruházás megvalósul, ezer munkahely jön létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok